Területi rendezés olajért?

Az orosz-japán területi viták rendezéséhez is hozzájárulhat a 10 éves Szahalin-1 projekt lezárásával átadott olaj- és gázkitermelő komplexum. Tokió a részben japán tőkéből finanszírozott beruházást minta értékűnek tekinti. Japán késznek mutatkozik további, nagy horderejű szénhidrogén-ipari beruházások finanszírozására is, bár ezekben egyre inkább szembe találja magát a Peking által támasztott versenynyel.

A japán kereskedelmi és ipari minisztérium államtitkára, Hirata Koicsi országa részvételével, de az Exxon Mobil vezetésével végrehajott beruházás átadása után beszélt kormányának a területi rendezéssel kapcsolatos reményeiről. A távol-keleti térség szénhidrogén-kitermelésében való további részvétel konkrét terveiről azonban nem ejtett szót, csupán arra utalt, hogy a most befejezett projekt alapul szolgálhat a Csendes-óceán partjáig vezetendő szibériai olajvezeték megépítésében való együttműködéshez. A japán kormány 2003-ban 7 milliárd dolláros hozzájárulást ajánlott Moszkvának az összesen 4200 kilométer hosszúságú vezetékhez. A létesítmény kivitelezését illetően azonban Tokió éles versenyben van Pekinggel, amely azt szeretné, ha a vezeték Kínába tartana, és az ottani óriási energiaigény kielégítését szolgálná.

A most átadott Szahalin-1 projekthez az Exxon Mobil és Japán 30-30 százalékkal járult hozzá, a fennmaradó hányadot egyenlő arányban finanszírozta az orosz Rosznyefty és India. Az olajkitermelés a kezdeti, napi 50 ezer barreles szintről az év vége felé 250 ezer barrelre emelkedik, a kivitel már a második negyedévben elkezdődik.

A lelőhely hatalmas földgázkészleteiből várhatóan jelentős hányadot értékesítenek Kínában, illetve az orosz távol-keleti körzetekben. A térségben további négy projekt kivitelezése van folyamatban, a Royal Dutch/Shell - a Szahalin-2 terv keretében végrehajtandó 20 milliárd dolláros beruházása nyomán - 2008-tól kezdve szállít cseppfolyósított földgázt a térségből.