A Richter és az Egis a legjobb európai cégek között

Egy magyar cég, a Richter Gedeon Rt. költi a legtöbbet kutatásra és fejlesztésre az új tagállamok vállalatai közül – derül ki a Bizottság pénteken közzétett K+F ranglistájából. A top 700-ba még egy magyar cég, az Egis Rt. került be.
A Richter a 212. legnagyobb európai vállalat, már ami a K+F kiadások abszolút összegét tekinti. Az Európai Bizottság adatai szerint a kőbányai cég tavaly 43 millió eurót költött kutatásra és fejlesztésre, s ezzel olyan ismert cégeket előzött meg, mint az egykori osztrák távközlési monopólium, a Telekom Austria (42 millió euró), a kozmetikumgyártó francia Christian Dior (41 millió), a híres jénia optikai hagyományokra építő német Jenoptik (32 millió euró), vagy a brit közszolgálati tévé- és rádiócsatorna, a BBC (27 millió euró). A Richter ráadásul folyamatosan jelentős mértékben emeli K+F-kiadásait, amelyek a Bizottság szerint euróban számolva tavaly 12,3 százalékkal nőttek, 2003-ban pedig 15,9 százalékkal.
Lehet oka a büszkeségre a ranglista számai alapján az Egis Rt-nek is, amely a K+F lista 342. helyére futott be, s 20 millió eurós kutatási-fejlesztési kiadása különösen ahhoz képest magas, hogy éves forgalma mindössze 354 millió euró volt tavaly. Csak az összehasonlítás kedvéért: szintén húszmillió eurót költött K+F-re a finn posta is, de négyszer ekkora forgalom mellett, s ugyancsak húszmilliós K+F kiadást jegyeztek fel Brüsszelben az olasz energiaipari óriáscég, az Eni esetében, amelynek éves forgalma az Egisének százszorosa (nem elírás!).
A Richterrel és az Egissel együtt összesen hét vállalat került be a hétszáz európai legnagyobb K+F-kiadást megvalósító cég közé a az új tagországokból, ami jól tükrözi az új tagországok üzleti súlyát az EU-n belül. Ezek a következők: a cseh CEZ energiaipari mamut (a lista 408. helyén, 15 millió eurós K+F kiadással), a lengyel Telekomunikacja Polska (a lista 387. helyén, 17 millió euró), a szintén lengyel és szintén a távközlésben érdekelt Netia (a rangsor 659. helyén, 6 millió euró), továbbá két szlovén vállalat: a hűtőgépeiről itthon is ismert Gorenje (a lista 685. helyén, 5 millió euró), valamint a gyógyszeripari Krka (a lista 242. helyén, 35 millió euró).
A legtöbb pénzt K+F-re a német többségi tulajdonban lévő DaimlerChrysler autóipari óriáscég költötte 2004-ben, 5658 millió eurót. A Bizottság sajtóközleménye rögtön annak ünneplésével kezdődik, hogy ezzel az idén végre egy európai cég mondhatja magáénak a legnagyobb K+F kiadást világszerte (korábban amerikai vagy japán cégek vezették a globális rangsort). Arról azonban nem tesz említést a bizottsági közlemény, hogy ez a kimagasló érték nem utolsósorban annak a fúziónak tudható be, amit az üzleti szempontból a nem kifizetődő, elhibázott felvásárlások iskolapéldájaként emlegetnek vállalatvezetői körökben (vagyis a Daimler Benz és a Chrysler balul sikerült összeolvadásának, ami nemhogy emelte volna az anyacég részvényeinek értékét, hanem egyenesen csökkentette).
Az európai dobogó második és harmadik fokára két német járműipari mamut került, a Siemens (5063 millió euró) és a Volkswagen (4164 millió), s így az első három helyet teljesen uralja a járműipar, majd jönnek a gyógyszercégek: a negyedik a brit GlaxoSmithKline (4010 millió euró), az ötödik pedig a francia Sanofi-Aventis (3961). A távközlési vállalatok közül elsőként a finn Nokia kapaszkodott fel az európai top 700 közé, a 6. helyre (3834 millió euró).
A vállalatok saját adatközlésén nyugvó, évek óta megjelenő ranglista elemzéséből kiderül, hogy tavaly kismértékben (0,7 százalékkal) ismét emelkedett a hétszáz legnagyobb európai K+F cég összköltése, ami jó hírnek mondható azt követően, hogy tavalyelőtt még 2 százalékos visszaesésről adott számot a statisztika. A top 700 cég 45 százaléka tavaly legalább 5 százalékkal növelte kutatási és fejlesztési kiadásait, s Janez Potocnik illetékes EU-biztos alighanem részben erre gondolt, amikor a lista tanulságait elemezve úgy vélekedett, hogy a számok alapján van némi ok az optimizmusra. (Egyúttal azonban fel is szólította a tagállami kormányokat, ne veszítsék el a meglévő lendületet, mert még sokat kell tenni azért,hogy az EU valóban tudásalapú gazdasággá váljon.) Ez a hétszáz európai cég, egybevéve a világ több régiójának top 700-zával (amit szintén most tett közzé a Bizottság) a világ teljes magénszektorbeli K+F költésének valamivel több mint a felét képviseli, s ez jól mutatja, mennyire koncentrált az üzleti célú kutatás és fejlesztés világa. (Bruxinfo)