Árstabilitás közeli a magyar helyzet

Novemberben 3,3 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás. Ez egy hajszállal magasabb, mint az októberi infláció, a piaci várakozásokkal pedig teljesen egybevág. A minimális emelkedést elsősorban az élelmiszerek körében feltűnt hirtelen ársokk okozta. A havi alapon mért 0,8 százalékos drágulás eltérést jelent az eddigi moderált áremelkedési ütemtől, és meglepetésnek mondható abból a szempontból is, hogy a magyar tendenciákkal szoros kapcsolatot mutató cseh és lengyel árfolyamatokban nincs nyoma hasonló jelenségnek – mondja Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Az élelmiszerek között egyébként szinte kizárólag a hagyományosan hektikus áringadozásokat mutató friss zöldségeknél volt megfigyelhető az említett drágulás, vagyis feltehetően nincs szó tartós hatásról. A többi területen továbbra is erős kontroll alatt vannak az árak: a tartós fogyasztási cikkek körében kitart a defláció, magasabb (5 százalék körüli) árindexet csak a drága olaj által befolyásolt üzemanyagoknál, a gáznál és az elektromos energiánál mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ezenkívül a felzárkózó gazdaságokra jellemző, átlagosnál nagyobb szolgáltatásinfláció érdemel említést, egyébként árstabilitás közeli állapot figyelhető meg. Ezt igazolja az is, hogy a maginfláció továbbra is a történelmi mélyponton, 1,4 százalékon áll.
Összességében az inflációs kilátásokat nem változtatja meg a mostani adat, a jegybank decemberi 4±1 százalékos inflációs célja teljesül, hiszen az utolsó hónapban sem várható jelentős elmozdulás a jelenlegi szintről – mondja Trippon, aki decemberre 3,3-3,4 százalékos fogyasztói árindexre számít. Jövőre az áfacsökkentés egyszeri árszintmérséklő hatása miatt két százalék alá csökken az éves átlagos infláció. A szakértő szerint a jegybanki 1,1 százalékos előrejelzésnél némileg magasabb, 1,5-1,7 százalékos lehet az árindex, az eltérést nagyrészt az okozza, hogy az év második felében számítani lehet a választási évek elején rendre elmaradó hatósági áremelések pótlására.
Ennek megfelelően a friss számokra adott piaci reakciók is limitáltak lehetnek, így a jegybanki kamatdöntésekre sem gyakorol majd hatást – mondja Trippon Mariann. A monetáris tanács döntéseiben amúgy sem az inflációs kilátások játsszák a főszerepet, hiszen az inflációs célkövetés mechanikus logikája szerint a jegybank akár tovább csökkenthetné a kamatszintet. A piaci folyamatok (amelyeket a világpiaci kockázatéhség, a külső kamatszint változása és a hazai egyensúlyi folyamatok alakulása befolyásol) azonban most többet nyomnak a latban. Alapesetben a következő hónapokban a jelenlegi hatszázalékos irányadó kamatszint fennmaradását várja Trippon, aki szerint mindaddig, amíg a forintgyengülés nem ellenőrzött, pánikszerű formában megy végbe, a jegybank nem nyúl a kamatemelés eszközéhez. Lassú tempóban akár 260–270 forint/eurós sávig is gyengülhet a forint anélkül, hogy a monetáris tanácsnak az inflációs hatások miatt idegeskednie kellene – mondja a szakértő. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy fordult az európai kamatciklus, és a külső hozamszint emelkedése változatlan belső kamatok mellett is a felár csökkenését eredményezi. Ez pedig akár önmagában is kikényszeríthet némi kamatemelést. (MI)