Az áfavisszatartás súlyosbította a körbetartozást
Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke szerint elsősorban a kis- és középvállalkozói szektort érinti hátrányosan a körbetartozás, mivel ennek a körnek rendkívül alacsony a tőkeellátottsága. Saját erőből fejlődtek, de ebből többnyire nem futja forgóeszköz-finanszírozásra, ezért egyre többen kényszerülnek hitelfelvételre. Így bármilyen kedvezőtlen hatás súlyos következményekkel jár. Ilyen az áfavisszatartás, amelynek teljes volumene már eléri a 127 milliárd forintot. Emiatt nem egy cég került katasztrofális helyzetbe, sokaknál a bérek kifizetése is gond. A körbetartozást erősíti az a gyakori vállalkozói magatartás is, hogy az alvállalkozókat nem, vagy csak jelentős késéssel fizetik ki. Számos kisvállalkozó teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került emiatt. Nem javít a dolgon a multik általánosnak mondható, monopolhelyzetükkel visszaélő gyakorlata sem, hogy rendkívül hosszú, esetenként 90 napos átfutással fizetnek a beszállítóiknak.
A kamara már régóta javasolja, követő legyen az áfafizetés: ne a számla kibocsátásakor, hanem az ellenérték beérkezésekor legyen esedékes. Szükség lenne a kkv-szektor erőteljesebb támogatására, s olyan morálra, amely kiveti a tisztességtelen vállalkozókat.
Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségnek (Malosz) elnöke úgy látja: a szakma több mint egy éve szenved a körbetartozástól, egyre komolyabbak a gondok. Az áfavisszatartás csak az egyik eleme a bajoknak; az építőiparban az is súlyos probléma, hogy az alvállalkozói lánc legvégén lévők gyakran nem kapják meg a pénzüket. Gyakran előfordul, hogy a megrendelő valamilyen ürüggyel nem írja alá a teljesítési igazolást, és a végletekig elhúzza a kifizetés időpontját. Főleg az úgynevezett projektcégekre jellemző ez. Nem szerencsés, hogy rendkívül kis létszámú vállalkozások vágnak bele építkezésekbe, náluk is bizonytalan a fizetőképesség. A Malosz szerint listát kellene vezetni a megbízhatatlan, nem fizető, zavaros hátterű cégekről, hogy el lehessen kerülni őket. Szükség lenne a megfelelő gazdasági és pénzügyi környezet kialakítására is.
Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója úgy véli, az építőipar fokozottan érzi a fizetési fegyelem romlását. A 90-es évek elejét idézi a 2-3 hónapos vagy még hosszabb idejű késedelmes fizetés. Megesik, hogy az állam sem mutat jó példát, így gyakran ez az oka, hogy a fő- és generálvállalkozások nem tudják alvállalkozóikat időben kifizetni. Csak rontott a Draskovics-szindróma, azaz az áfavisszatartás. Az ÉVOSZ több javaslatot is megfogalmazott, ezek részletes kidolgozása zajlik a munkacsoportokban. Az egyik legfontosabb: a megrendelő részéről a visszavonhatatlan fedezetigazolás legyen kötelező része a szerződéskötésnek. Újra kellene gondolni a feltétel nélküli bankgaranciák lehívásának lehetőségét, s feketelista kellene a tartósan fizetési késedelemben lévő cégekről, illetve egy pozitív lista is. Az ÉVOSZ szeretné, ha a használatba vételi engedélyt csak akkor lehessen kiadni, ha már minden számlát kifizettek, rendezték a vállalkozói és beszállítói teljesítményeket. Azt is javasolják, hogy a ki nem fizetett objektumokat csak a pénzügyek rendezése után lehessen eladni. Azonnali változást azonban nem lehet remélni, mert mindezek a javaslatok jogszabályi módosításokat igényelnek – mondta.
Morva Gábor, a KÉSZ Kft. kommunikációs vezetője saját példát említett: a GE Hungary Rt. veresegyházi üzemének kivitelezése során a Multicon Kft. alvállalkozójaként kerültek olyan helyzetbe, hogy a munka elismert teljesítése után közel egymilliárdnyi számlája maradt kifizetetlenül. A KÉSZ Kft. piaci helyzeténél fogva maga is lépéseket tesz az építőipari piac tisztulása érdekében. A társaság egy olyan, nemzetközi szabványoknak megfelelő rendszert használ, amely a cég teljes vevői portfóliója hitelképességének vizsgálatát, illetve annak folyamatos monitoringját is lehetővé teszi. A hazai kezdeményezések közül az építőipari cég az Eye Watch fizetési fegyelem információs rendszert preferálja, mivel az a vállalat teljes pénzügyi életét átfogva nemcsak az adósságkezelésre, hanem egyúttal a faktorálásra és a likviditáskezelésre is kínál megoldást. Legnagyobb előnye, hogy tagjai már jóval egy-egy megbízás elvállalása előtt informálódhatnak leendő, illetve jelenlegi partnereik fizetési hajlandóságáról. (BJA–KB)


