Sok újdonság lesz az szja-ban
Januártól az adórendszerben bekövetkező változások közül a legtöbb a személyi jövedelemadót érinti. Az új szabályok következtében a jövedelemskála minden pontján közel azonos, 1,5–2,5 százalékpont között csökken az adóterhelés, a legjobban az átlagkeresetűek járnak.
A mostani 1,5 millió forint helyett 2006-ban már 1,55 milliós jövedelemig lehet majd az alsó, 18 százalékos kulcs alapján adózni, míg az e fölötti jövedelemrészt az eddigi 38 helyett 36 százalékos szja terheli. Ennek nyomán lapunk számításai szerint az átlagos adókulcs 1,5-2 százalékponttal mérséklődik, vagyis szinte elhanyagolható mértékben rendezi át az adóterhelést az egyes jövedelmi csoportok között. A szegényebbeket a kiegészítő adójóváírás megemelése, a jómódúakat pedig a felső adókulcs két százalékpontos mérséklése segíti. Annyi megállapítható, hogy a változások nyertesei az átlagkeresetűek lesznek, hiszen kalkulációnk szerint havi bruttó 140-150 ezer forintos fizetésnél a legnagyobb, az ideihez képest 2,4 százalékpontnyi az adóterhelés mérséklődése. A havonta 90 ezer forintot kereső ennek a tehercsökkenésnek a felére számíthat, míg a 300 ezres keresetű magánszemélynél az elvonás 1,4-1,5 százalékponttal lesz kisebb.
Érdekesség, hogy jövőre már nemcsak a minimálbér, hanem az annál hajszálnyival magasabb kereset is adómentes lesz. A parlament ugyanis még november elején úgy fogadta el az adótörvényeket, hogy azok a 63 ezer forintos havibér szja-mentességét biztosítják, ám ezt követően az OÉT-en a szociális partnerek 62 500 forintos minimálbérben állapodtak meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a közép- és a felsőfokú végzettségűekre érvényes bérminimum után kell személyi jövedelemadót fizetni.
Az említett 63 ezer forintos bér adómentességét azzal érik el, hogy a kiegészítő adójóváírás mértéke a mostani havi 1260 forintról 2340-re emelkedik. Ugyancsak módosul az alap-adójóváírás jogosultsági határa. Jelenleg 1,35 millió forint éves jövedelem alatt lehet teljes mértékben kihasználni ezt a teherkönynyítést, jövőre másfél millióra emelkedik a küszöb, 2,1 millió forintig pedig fokozatosan „elfogy”.
Annak ellenére, hogy adószakértők szerint az adókedvezmények bonyolult rendszere lényeges egyszerűsítésre szorulna, e téren minimális lépésekre kerül sor. A családtámogatási rendszer átszabásával csupán a legalább háromgyerekesek lesznek jogosultak családi adókedvezményre, ráadásul a gyermekenkénti havi 10 ezer forint négyezerre mérséklődik. (A minden gyermek után járó családi pótlék ugyanakkor jelentősen emelkedik.) Újdonság az is, hogy ezt csak az veheti igénybe teljes összegben, akinek három gyermek esetén legfeljebb hatmillió forint az éves jövedelme, illetve ez a határ gyermekenként fél-fél millió forinttal, maximálisan nyolcmillióig tolódik. Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetésekkel kapcsolatos kedvezményt eddig az APEH visszautalta az egyénnek, jövőre azonban támogatássá alakul át: az összeget az egyik pénztári számlán írják jóvá, növelve a megtakarításokat. Az újonnan létrehozott nyugdíj-előtakarékossági számlára a magánszemély által befizetett összeg 30 százaléka ugyancsak a megtakarítást gyarapító kedvezmény lehet. A Sulinet-kedvezmény valamelyest szűkül, mivel jövőre csak számítógép vásárlásakor csökkentheti a magánszemély a fizetendő szja-t, számítástechnikai eszköz vételekor azonban már nem lehet élni ezzel a könnyítéssel. A biztosítási díj kedvezményében ezzel szemben enyhítenek.
Jó tudni, hogy korlátokat vezetnek be a béren kívül adómentesen adható juttatásokra: a 400 ezer forintos határt meghaladó összeget 44 százalékos szja, háromszázalékos munkaadói járulék és 29 százalékos tb-járulék terheli. A korlátos körbe tíz juttatást soroltak, ám nem tartozik bele az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás, az étkezési juttatás, a szakképesítést nyújtó, illetve idegen nyelvi képzés vagy a vidékről munkába járáshoz adott térítés. Az étkezési juttatás, az iskolakezdési, a lakás célú munkáltatói támogatás és a helyi utazási bérlet adómentes határa emelkedik.
A szja-t fizető egyéni vállalkozóknak is kedveznek néhány ponton. Az általános személygépkocsi-normaköltség a kilométerenkénti 3 forintról 9-re növekszik januártól. Ötmillió forintig azok választhatják a 10 százalékos vállalkozói szja-t, akik a minimálbér másfélszerese után fizetnek járulékokat, más adókedvezménnyel nem élnek és legalább egy főt foglalkoztatnak. (BR)
