Csodaszer az állami bérpótlék?
A jövő év elejétől állami bértámogatási programot indítanának a német konzervatív pártok. Laurenz Meyer, a CDU/CSU parlamenti frakciójának gazdaságpolitikai szóvivője szerint a foglalkoztatási szempontból problémás csoportok – például a 25 év alattaik, az 55 év felettiek és a gyermeküket egyedül nevelő nők – számára meghatározott ágazatokban és térségekben folyósítanának bérpótlékot.
Így a cégek érdekeltek lennének abban, hogy felvegyék ezeket az embereket, miközben az állam legfeljebb annyit tenne hozzá a bérhez, amenynyit korábban munkanélküli-segély címén kifizetett nekik. A konzervatív pártok szerint a kombibér nevű konstrukció (az elnevezés a bér és az állami támogatás kombinálására utal) érezhetően javítaná a német munkaerőpiac helyzetét; Georg Milbradt szász kormányfő akár hárommillió alacsony bérű álláshely megteremtését is reálisnak tartja (ez azt jelentené, hogy a munkanélküliek mintegy kétharmada munkához jutna).
A bérpótlékrendszer megvalósítása azonban kétségesnek tűnik, hiszen a koalíciós partner SPD országosan kötelező minimálbér bevezetéséhez köti hozzájárulását. Ezt azonban a CSU ellenzi, mondván, nem szabad a német vállalatok versenyképességét minimálbér bevezetésével rontani. A szociális partnerek sem tűnnek lelkesnek. Jürgen Thumann, a német iparszövetség elnöke azt javasolja, kisebb projekteken próbálják ki a módszert, mielőtt országosan bevezetnék. Peter Clever, a munkaadói szervezetek szövetségének ügyvezetője pedig arra emlékeztet, hogy jelenleg is van lehetőség az alacsony bérek állami szociális juttatásokkal való kiegészítésére. A Verdi szolgáltatóipari szakszervezet elnöke, Frank Bsirske azért utasítja el a kombibérmodellt, mert az szerinte lehetőséget adna az alacsony bérek további csökkentésére. (VG)
