Durva egyensúly-problémákra számíthatunk az idén is

Tavaly a harmadik negyedévben a nemzetgazdaságot 1,6 milliárd euróval finanszírozta a külföld, derül ki a fizetési mérleg adataiból. A szezonálisan igazított adatok a külső egyensúly romlásáról árulkodnak, a nyolcszázalékos GDP-arányos szint nemzetközi viszonylatban igen magasnak számít. A romlás egyik oka, hogy az áruforgalom területén megtorpant (az amúgy is módszertani kétségek által övezett) javuló trend, illetve a korábbinál kedvezőtlenebbül alakult az EU-tagsággal kapcsolatos tranzakciók egyenlege. Utóbbival kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank megjegyzi, hogy a fizetési mérlegben elszámolt EU-források negyedévente eltérő mértékét a források tényleges lehívásának időpontja befolyásolja, mivel az EU költségvetéséhez történő GNI-arányos hozzájárulásunkat egyenletesen számoljuk el. Így a negyedéves egyenleg alakulása nem tekinthető trendszerű hatásnak.
Figyelemre méltó, hogy a folyó hiányon belül egyre nagyobb a súlya a tőkejövedelmeknek. A közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódóan a külföldi tulajdonosok negyedévente mintegy egymilliárd eurónyi jövedelmet realizálnak, ennek egy részét visszaforgatják a vállalkozásaikba. Érdekesség, hogy a nemzetgazdaság növekvő adósságállományán realizált külföldi kamatjövedelem nem emelkedett. Ennek oka feltehetően az, hogy az állománynövekedést ellensúlyozta az év során jelentősen csökkenő kamatszint – mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Kedvező jelenségnek mondható, hogy megállni látszik az idegenforgalom egyenlegének négy éve tartó romlása, emellett a turizmuson kívüli szolgáltatások szaldója is lassan közelít az egyensúlyi állapothoz. Összességében a folyó fizetési mérleg tendenciáit tekintve megállapítható, hogy elsősorban a jövedelmek soron keletkező magas hiány okozza az egyensúlyi problémák tartósságát. A tavalyi harmadik negyedévben – hosszú idő után először – a nemzetgazdaság finanszírozási igényét teljes egészében fedezni tudták a nem adóssággeneráló finanszírozási formák.
Ezek egyenlege ugyanis csaknem kétmilliárd eurós többletet mutat. Egy negyedév adataiból csak óvatos következtetéseket lehet levonni, az eredményszemléletben összeállított pénzügyi mérlegnek számos olyan sajátossága van, ami nehezíti a tisztán látást. Ezért egyelőre többet nyom a latban az, hogy az első három negyedévben összességében mindössze 15 százalékos volt a fedezeti arány, vagyis a folyó hiány túlnyomó részét adóssággeneráló formában finanszírozta a külföld – hívja fel a figyelmet Forián Szabó Gergely. Ennek megfelelően látványosan emelkedik az ország nettó adóssága a külfölddel szemben.
Az utóbbi egy évben például 20,3 milliárdról 24,8 milliárdra növekedett, ez 22 százalékos dinamikát jelent. A nemzetgazdasági szektorok ez évi várható teljesítményét figyelembe véve nem várható az egyensúlyi problémák mérséklődése – mondja Forián. A választási évben az államháztartás pozíciója tovább romik, ezt pedig a háztartások és a vállalatok némileg emelkedő finanszírozási képessége nem tudja kompenzálni. Így a nemzetgazdaság várhatóan az idén is a GDP 8-9 százalékát kitevő külső forrásbevonásra szorul majd. (MI)