Felülvizsgálják a munkavállalást
Az Európai Bizottság januárban teszi közzé a munkavállalási korlátozásokról szóló jelentését, amelyet a munkaügyi miniszterek március 10-i tanácsülése elé terjeszt – közölték lapunk érdeklődésére Vladimír Spidla illetékes EU-biztos szóvivői irodáján. Mint ismert, a 2004-es EU-csatlakozással egyidejűleg csak Nagy-Britanniában, Ír- és Svédországban vált lehetővé korlátozás nélkül a munkavállalás a magyarok és a többi új tagállam polgárai előtt, a másik 12 régi tagállam továbbra is engedélyhez köti azt.
Arra számítunk, hogy a bizottsági jelentés megerősíti azokat az érveket, amelyeket Magyarország eddig is használt a korlátozások feloldása mellett – mondta lapunknak Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke. Vagyis Brüsszel statisztikákkal is alátámasztja, hogy hazánkból nem mennek olyan sokan külföldre dolgozni, ami indokolná a korlátozások fenntartását, s az EU versenyképességét is az erősítené, ha feloldanák azokat.
A csatlakozási szerződésben rögzített menetrend alapján április 30-ig kell dönteniük a tagállamoknak, fenntartják-e a korlátozásokat. Jogi kényszer a liberalizációra továbbra sincs, így a kétoldalú kapcsolatokon keresztüli meggyőzésnek nagyobb a szerepe. A magyar kormány szerint a teljes liberalizáció lenne indokolt, ám nyilvánvaló, hogy erre Németország és Ausztria továbbra sem lesz hajlandó, így esetükben a kisebb piacnyitó lépéseknek is nagy jelentőségük lehet.
Nagyobb piacnyitásra, akár teljes liberalizációra lehet számítani viszont Dánia és Finnország esetében. Helsinkiben a parlament dönt majd – közölte lapunkkal Mervi Virtanen, a finn munkaügyi minisztérium illetékese –, jelenleg a munkaadók, a munkavállalók és a kormány háromoldalú egyeztető bizottsága tárgyalja az ügyet, az ő jelentésük alapján terjeszti majd be javaslatát a kabinet, döntés valószínűleg csak áprilisra várható. Virtanen szerint elképzelhetetlen, hogy „szétbontsák” az új tagokat, vagyis ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek a magyarokra is, mint a finnekhez legközelebbi (és korábban a legtöbb félelmet okozó) Észtország polgáraira.
Ami a többi tagállamot illeti, Spanyol-, Olasz- és Görögországban is elképzelhető nyitás, de lehet, hogy ezek az államok „egységfrontot” képeznek majd, és egymáshoz igazítják viselkedésüket. A spanyolok vélhetően árgus szemekkel figyelik majd azt is, hogy mit csinálnak a franciák. Utóbbiak felajánlották a kétoldalú konzultációt, ez akár jó jel is lehet, de egyelőre nem hajlandók semmit sem mondani. Belgiumban a kormánypárt a liberalizáció mellett áll, de erős a szakszervezeti nyomás, hogy mégse legyen nyitás. Mindezek alapján nagyon nehéz megjósolni, hol mi lesz végül a döntés.
