Igazi verseny kell az árampiacon
A villamosenergia-iparban érvényesülő verseny a mai kettős – a közüzemi és a szabadpiacot felölelő – modellen belül elérte a lehetőségek határát. Valódi versenyre csakis modellváltással lehet számítani – summázza a Gazdasági Versenyhivatal árampiacra vonatkozó, közelmúltban szakmai vitára bocsátott ágazati vizsgálata. A GVH szükségesnek tartja, hogy a kormány a 2007. évi teljes piacnyitást megelőzően tisztázza a versenypiaci modellre való átállás kérdéseit, beleértve a kínálat jelentős bővítését. Maga a hivatal versenyfelügyeleti eljárásokat készít elő a kettős rendszerből adódó, a verseny torzulásához vezető körülmények, valamint a hosszú távú áramvásárlási megállapodások (HTM-ek) hatásának vizsgálatára.
A villamosenergia-piac fokozatos liberalizációja 2003 januárjával indult, de nem hozta meg a szakértők által várt kedvező hatásokat. A törvényben feljogosított fogyasztók nem az előzetes számítások szerinti ütemben léptek ki a szabadpiacra, és közülük többen visszatértek a közüzemi rendszerbe. A GVH ezért 2004 tavaszán vizsgálatot indított annak feltárására, hogy milyen okok hátráltatják az árampiacon a verseny fejlődését.
A húsz hónapot felölelő munka eredményeképpen világossá vált, hogy a kettős modell, bár alkalmas volt a verseny megjelenésére, voltaképpen akadályozza annak kiteljesedését. Ma a szabadpiac versenyez a közüzemivel a kapacitásokért, illetve a közüzemi ár verseng a szabadpiacival. A szabadpiacon belül folyó verseny elenyésző jelentőségű. Nem a versenypiac hat a közüzemire, lényegében ki sem alakulnak versenypiaci árak. Végső soron a közüzemi hatósági árak hatnak a szabadpiaciakra is.
Míg fellelhetők már olyan, egymástól független vállalkozások, amelyek képesek versenypiaci körülmények között is működni, jelen van egy – az erőművekkel megkötött hosszú távú szerződései miatt – jelentős erőfölényű vállalkozás, az MVM Rt., amelynek a termeléstől a kereskedelemig ágazik érdekeltsége, és tavaly augusztus óta a rendszerirányító is integrálódott a társaságba. Így a GVH szerint nincs garancia arra, hogy a versenypiac és a közüzem érdekeinek figyelembevételével legalább semleges módon működjék a rendszerirányítás. Különösen nem várható el, hogy az új helyzetbe került rendszerirányító elősegítse a versenypiac működését.
Az állami tulajdonú közüzemi nagykereskedővel kötött hosszú távú áramvásárlási megállapodások rendszere – tekintettel a lekötött kapacitásokra – gátolja a piaci verseny kiteljesedését. Ez a struktúra valószínűsíthetően nem kompatibilis a közösségi versenyjoggal. A GVH a mellett, hogy a közösségi jogra tekintettel vizsgálja majd meg a megállapodások versenykorlátozó hatását, fontosnak tartja a HTM-ek által megmerevített piacszerkezet változtatását.
Az ágazati vizsgálat alapján kiderült az is, hogy az MVM Rt. nem szabadított fel a lehetőségeknek megfelelő kapacitást, hanem közel annyit, amennyire a befagyott költségek visszaigényléséhez forrás képződött. Ezért a versenyhatóság szorgalmazza, hogy a közüzemben ki nem használt kapacitás maradéktalanul a szabadpiac rendelkezésére álljon. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az uniós törekvések a regionális piacok kialakítására irányulnak. Célszerű tehát lépéseket tennünk a kelet-közép-európai regionális villamosenergia-piac fejlesztésére, ez segítené a hazai problémák megoldását, és jótékony hatással lehetne a végfogyasztói áramárakra – mutat rá a jelentéstervezet.
A versenyhivatal javaslatai között szerepel a határkeresztező kapacitások használatára vonatkozó új szabályrend kialakítása, a fogyasztók piaci tájékozottságának növelése és a szabadpiaci folyamatok rendszeres elemzése is.
A GVH január végéig várja a honlapján közzétett vizsgálathoz az írásbeli észrevételeket, és azok összegzésével véglegesíti a jelentést.
Főbb tennivalók
>> a HTM-ek vizsgálata>> a kapacitástöbblet piacra vitele
>> a regionális piac kialakítása
>> a verseny torzulására vezető körülmények vizsgálata
>> a határkeresztező kapacitások új szabályrendje
>> a fogyasztói tájékozottság
>> versenypiaci elemzések
>> a kapacitástöbblet piacra vitele
>> a regionális piac kialakítása
>> a verseny torzulására vezető körülmények vizsgálata
>> a határkeresztező kapacitások új szabályrendje
>> a fogyasztói tájékozottság
>> versenypiaci elemzések Az EU-ban sem működik még kellő hatékonysággal a verseny az árampiacon, bár a liberalizáció kedvező hatásai már látszanak – állapította meg novemberi helyzetelemzésében az Európai Bizottság. E szerint az áramárak 1997-hez képest a legtöbb tagállamban annak ellenére csökkentek (reálértelemben), hogy a világpiaci olajárak időközben emelkedtek. A verseny meglétének egyik fő fokmérője Brüsszel szerint az, hogy hány fogyasztó váltott szolgáltatót (illetve a korábbi monopóliumoktól hányan pártoltak el): itt a tagállamok között vegyes a kép. Míg Svéd- vagy Finnországban a nagyfogyasztók és a közepes méretű cégek 70-80 százaléka már váltott szolgáltatót, addig Magyarországon csak egyharmaduk. A verseny egyik fő gátja a határon átnyúló kapacitások hiánya – állapítja meg a bizottság. -->
