Jelentősen visszaesett a magyar gazdaság szabadságfoka
A Heritage Foundation és a The Wall Street Journal 157 országra kiterjedő elemzése a kereskedelem, a fiskális terhek, a kormányzati beavatkozás, a monetáris politika, a külföldi befektetések, a pénzügyi szféra, az ár- és bérszabályozás, a tulajdonjogok, az üzleti szabályozási környezet, valamint a feketepiac nagysága alapján mérte fel az egyes gazdaságok szabadsági fokát. Minden tényezőt 1 és 5 között pontoztak, ahol az 1 jelenti a legnagyobb szabadságot. Miután Magyarország idei pontszáma a fiskális teher és a monetáris politika területén romlott, és csak a kereskedelem esetében javult (köszönhetően az uniós politika átvételének), összességében a tavalyi 2,4 után 2,44 pontot ért el. Ezzel a magyar gazdaság ötvenketted magával „többnyire szabadnak” minősült; 20 ország gazdasága bizonyult „szabadnak”, 73 volt „többnyire nem szabad”, 12 pedig „elnyomott”.
A felmérés készítői azt tartják a legfontosabbnak hangsúlyozni, hogy a szabadabb gazdaságok dinamikusabb növekedéssel és nagyobb gazdagsággal büszkélkedhetnek. A The Wall Street Journal cikke megjegyzi viszont, hogy míg a többnyire nem szabad gazdaságokban az egy főre jutó átlagos GDP 4058, addig az elnyomottakében némileg több, 4239 dollár. Többnyire nem szabadból többnyire szabaddá válni azonban már megéri; utóbbi kategóriában az átlagos GDP 13 530 dollár. Szabad gazdaságban élni pedig már valódi jólétet jelent, 30 ezer dollárnál is magasabb egy főre eső GDP-vel.
A világ gazdaságilag legnyitottabb régiója, Észak-Amerika és Európa az első húsz hely közül 15-öt birtokol. Az idén nyerte el a szabad státust Ausztria, Németország és Ciprus, rajtuk kívül további 30 javított pontszámán (a legnagyobb mértékben Románia). A régióban tíz ország megítélése romlott – hazánk mellett Észtországé, Svájcé és Ukrajnáé.
