Jönnek a női vállalatvezetők
Január elsejével Norvégiában életbe lépett az a törvény, amely a helyek 40 százalékában írja elő a nők részvételét a nyilvánosan jegyzett nagyvállalatok igazgatótanácsaiban. A törvény hatálybaléptetését még a régi jobbközép kormány készítette elő, de az új balközép kormány is hitet tett mellette, és közölte: bezárat minden olyan céget, amely nem tesz eleget neki.
A vállalatoknak négy évük van az új jogszabály érvényesítésére. A munkáltatóknak eddig is kötelességük volt a női egyenjogúsítás elősegítése, s évente kellett az eredményeket jelenteniük. Három éve, amióta az üzleti élet felső vezetői körének negyvenszázalékos nőiesítése felmerült, hatról 21 százalékra emelkedett a nők részaránya a vállalati igazgatóságokban – jelenti a Deutsche Welle, amely egyúttal arra is emlékeztet, hogy micsoda hatalmas hullámokat vert, amikor Németországban Karin Dorrepaal lett a Schering gyógyszergyár egyik igazgatója, első nőként a harminc német vezető nagyvállalat között. A nők Németországban csak a politikában élveznek valódi egyenjogúságot: a képviselői kvótarendszer a nyolcvanas években lépett érvénybe, s tavaly Angela Merkel személyében már nőt választották kancellárnak.
A norvég vállalkozói szövetség ellenzi ugyan az üzleti életben a kvótarendszert, de a szervezet munkaügyi felelőse, Sigrun Vageng elismeri, hogy a politikusok által felvetett kérdés fontos: azért lehettünk eddig is sikeresek, mert a norvég vállalatok nem azt nézik, hogy férfi vagy nő tölti be a tisztséget, hanem azt, hogy ért-e hozzá. Karita Bekkemellem női egyenlőségügyi miniszter szerint a norvég nők jól képzettek, alkalmasak bármilyen munkakör betöltésére. Az egyik vezető fejvadász, Elin Orjaseter szerint a törvény alkalmazásával az egyik baj az ország méreteiben rejlik. Norvégia lakossága mindössze 4,5 millió, s emellett nehezen vállalható a nembeliség figyelembevétele, ha az adott vállalat meg akarja őrizni versenyképességét – mondja, mintegy a férfiuralom alatt álló olajiparban uralkodó nézeteket visszhangozva. (VG)
