Kóka Jánosnak szívügye a külkereskedelem
Külkereskedelmi szempontból a tavalyihoz hasonló évet vár az idén is a Magyar Külgazdasági Szövetség. Botos Balázs főtitkár a Világgazdaságnak mindehhez hozzátette: arra számítanak, hogy marad az export tíz százalék körüli bővülési üteme.
Ez önmagában kedvező, a probléma csak az, hogy ezen eredmény mögött egy kettészakadt exportbázis áll – hívta fel a figyelmet a szakértő. Van egyrészt egy nagyon jól teljesítő – zömmel külföldi tulajdonban lévő cégek magyarországi vállalataiból álló – kör, ugyanakkor vannak a küszködő kis- és középvállalatok. Ez utóbbiak pozíciója még romlott is 2005-ben: az eddig rendelkezésre álló adatok szerint 1-2 százalékponttal tovább csökkent súlyuk a teljes magyar kivitelben, részesedésük már alig éri el a 15 százalékot. Ausztriában például a kkv-k súlya a teljes exportban 30-40 százalék, de Csehországban is 20-30 százalék körüli.
Ennek a vállalati körnek nagy szüksége lenne az állami segítségre – hívta fel a figyelmet Botos Balázs, hozzátéve: csak remélni tudják, hogy az idén a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-nak (ITDH) a tavalyinál nagyobb mozgástere lesz. Nagyon visszafogott volt ugyanis 2005-ben az exportot segítő tevékenysége, későn jelentek meg a pályázatai, s korlátozottak voltak anyagi forrásai is. E téren Magyarország nagyságrendekkel elmarad a hozzá hasonló méretű és gazdasági országoktól – szögezte le a főtitkár.
Ugyanakkor kedvező elmozdulást tapasztaltak az Eximbank és a Mehib vonatkozásában, ráadásul előkészületben vannak olyan jogszabály-módosítások, amelyek tovább erősíthetik e két intézménynek a kkv-k külpiaci pozícióját segítő tevékenységét. Botos fontosnak mondta azt is, hogy egyértelműen erősítette külhoni gazdasági lobbizását a kormányzat. Ez azért is lényeges, mert ez az az eszköz, amellyel korlátlanul élhetnek az uniós tagországok.
A szövetség egyébként ellenzi, hogy a külkereskedelmi szakismerteket levegyék az államilag támogatott szakképzések listájáról. Véleményük szerint nem állja meg ugyanis a helyét az az indok, hogy Magyarországon – uniós tagságunk óta – nincs már szükség e speciális ismeretekre, hiszen kereskedelmünk durván négyötöde az unió belső piacán bonyolódik. Ez ugyan statisztikai tény, ám ugyanígy tény az is, hogy teljesen másként kell kereskedni az egyes tagországokban, azaz kellenek az ilyen tudású szakemberek – hangsúlyozza a szövetség.
Szívügyem a külkereskedelem – fogalmazott lapunknak Kóka János. A gazdasági és közlekedési miniszter arra a felvetésünkre reagált, hogy a befektetésösztönzés, illetve az infrastruktúra-fejlesztés mellett kevesebb figyelmet fordít erre a területre. Már csak azért sem igaz ez, mert a külgazdaság-politikában a legfontosabb cél minél több árut eladni a világpiacon, növelni e szféra cégeinek versenyképességét, s minél több befektetőt vonzani. Egy szóval kifejezve, a cél az üzlet – nem véletlen, hogy januártól a minisztériumban összevonták a befektetésösztönzéssel, illetve a külkereskedelemmel, gazdaságdiplomáciával foglalkozó két blokkot. A Garamhegyi Ábel helyettes államtitkár által irányított összevont egységben a külkereskedelmi, gazdaságdiplomáciai részleget Várkonyi László főosztályvezető vezeti – mondta el Kóka. Mint ismert, eddig Major István irányította ezt a területet kereskedelmi megbízottként, ám ő lett a magyar WTO-nagykövet.
