Prága: népszerűség vagy euró?
A jóléti célú költekezés veszélybe sodorhatja az euró csehországi bevezetésének menetrendjét – figyelmeztet Zdenek Tuma jegybankelnök, aki rövidlátónak nevezte a GDP-növekedésből adódó állami pluszbevételek felélését. Tuma a Hospodarské Noviny gazdasági napilap hasábjain intézett szokatlanul éles kirohanást a szociális ellátások növelésére vonatkozó kormányzati tervek ellen, amelyek szerinte jövőre a GDP 1,5 százalékával, 50 milliárd koronával növelik az állami kiadásokat.
Tuma nyilatkozata komoly politikai viharokat kavart. Jirí Paroubek miniszterelnök a választási küzdelembe való beavatkozással vádolja a monetáris hatóság első emberét. Csehországban júniusban tartanak parlamenti választást – emlékeztet a Financial Times. A kritika azonban az ellenzéki jobbközép erőkre is vonatkozik, ugyanis a Polgári Demokrata Szövetség azt tervezi, hogy hatalomra kerülése esetén egységesen 15 százalékos személyi jövedelemadót és társasági nyereségadót vezet be, és a keveset keresőknek fix összegű jövedelemkiegészítést folyósít.
A jegybankelnök aggodalma első pillantásra nem tűnik megalapozottnak, hiszen az éppen most közzétett pénzügyminisztériumi becslés szerint tavaly mindössze a GDP 2,8 százalékára rúgott a cseh államháztartás hiánya. Ez a 2004-es 3 százaléknál is jobb eredmény, és bőven eleget tesz a vonatkozó maastrichti kritériumnak, nem is beszélve arról a 4,7 százalékos plafonról, amit az Európai Unió 2005-re engedélyezett Csehország számára. Tuma szerint azonban a jó fiskális eredmény csupán a gyors, 5 százalék körüli gazdasági növekedésnek, az adóterhek emelkedésének, valamint az EU-források lassú felhasználásának (és ebből fakadóan az alacsonyabb 2005-ös társfinanszírozási igényeknek) köszönhető. A jegybankelnök arra figyelmeztet, hogy a jóléti kiadások emelése miatt nemcsak az euró 2010-es bevezetése kerülhet veszélybe, hanem infrastrukturális és egyéb beruházásokra is kevesebb pénz juthat.
Egyre kevesebben támogatják a kelet-közép-európai országokban az euró bevezetését. A novemberben kiadott Eurobarometer-felmérés szerint az új tagországok lakosságának csupán 38 százaléka vár kedvező változásokat a valutacserétől; egy évvel korábban még 44 százalék volt ez az arány. A csehek és a lengyelek különösen szkeptikusak. Elemzők ennek fényében elképzelhetőnek tartják, hogy Lengyelországban akár 2013-ig is elhalaszthatják az euró bevezetését, sőt az akár teljesen lekerülhet a napirendről.
