Privatizációs tervek a térségben
Horvátország elsősorban a veszteséges vállalatok eladására koncentrál a 2006-os privatizációs politikájában. Szerbia és Montenegróban a NIS állami olajvállalat értékesítése a legnagyobb tervezett akció, ehhez december végére írták alá a tanácsadói szerződést egy konzorciummal. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Párizsi Klub e két ország esetében a privatizációs és reformlépésektől tette függővé jövő évi hitelpolitikáját. Romániában a két legnagyobb energiaszolgáltató 2006-os értékesítésére számítanak.
Horvátország elsősorban a nehézségekkel küszködő hajó- és fémiparban tervezi a veszteséges állami vállalatok eladását. Az IMF a komoly állami támogatást igénylő hajógyártás és egészségügy restrukturálásától tette függővé egy 140 millió eurós készenléti hitelmegállapodás újabb hat hónapos meghosszabbítását. A tavalyi 4,2 százalékos államháztartási hiányt 3,3-re szeretnék lefaragni – többek között privatizációk segítségével. A 2006-ra tervezett legnagyobb akció a 25 százalékban a Mol tulajdonát képező INA olajvállalat újabb 15 százalékos pakettjének értékesítése.
Szerbia és Montenegró esetében a privatizációs tanácsadói szerződés aláírása volt az előfeltétele annak, hogy elengedjék azt a 700 millió eurós adósságot, amellyel az ország a hitelező országokat tömörítő Párizsi Klub tagjainak tartozik. Szerbia és Montenegróban 2005-ben 501 állami céget értékesítettek, öszszesen 390 millió dollárért. A felvásárolt cégek számát tekintve Szlovénia, összérték alapján pedig az Egyesült Államok vezeti a külföldi befektetők listáját.
A román gáztermelés felét ellenőrző, évi 6,5-7 milliárd köbmétert felszínre hozó Romgaz 2007-re várhatóan megduplázza a tavalyi, közel 200 millió dolláros nyereségét. A szintén eladásra váró Electrica Muntenia Sud esetében pedig 500 millió eurós vételárral számolnak, és a hatalmas nemzetközi érdeklődés miatt január 31-ig meghosszabbították a pályázás határidejét. (VG)
Szlovákiában májustól szüneteltetnek minden privatizációs ügyletet. A Dzurinda-kormány döntése annak a paktumnak köszönhető, amelyet a jobbközép koalíció kötött az ellenzékkel: a privatizációstopért cserébe utóbbi lemond az előre hozott választásokról. A politikai ellenfelek közötti együttműködés Ivan Gasparovic államfő felszólítására jött létre.
