Bajt hoz a filmek szinkronizálása
A környező új uniós tagállamok közül a szlovénok több mint fele, a szlovákok 32, míg a lengyelek 29 százaléka tud – saját bevallása szerint – angolul társalogni. A magyar adatokhoz képest még a tagjelölt Romániában (29) is többen vallják azt, hogy képesek angolul beszélgetni, míg Bulgáriában a miénkhez hasonló a mutató, egyedül Törökországban alacsonyabb (17 százalék) az arány.
Ezzel szemben Svédországban, Hollandiában és Dániában közel 90 százalék az angolul kielégítően beszélők aránya. Ez utóbbi országokban a polgárok több nyelvben is jártasak, a felmérés szerint ebben szerepet játszhat az is, hogy az utóbbi országokban a tévéfilmeket eredeti nyelven, feliratozva vetítik. A svédek és a dánok 94, a finnek 93 százaléka támogatja is ezt a műsorpolitikát.
Az európaiak többsége (56 százalék) viszont jobban szereti a külföldi filmeket és műsorokat szinkronizálva nézni, mint felirattal. Ez leginkább Magyarországra igaz, ahol 84 százalék a szinkronpártiak aránya, és így kevésbé ragad az emberekre az angol. Valószínűleg ez is szerepet játszik abban, hogy a magyarok csupán 42 százaléka beszél társalgási szinten legalább egy idegen nyelvet. Ez a 25 uniós tag közül az ötödik legrosszabb eredmény, rajtunk kívül csak az írek és a britek mutatnak fel gyengébb eredményt, míg az olaszok és portugálok mutatója közel azonos a magyarokéval. Hat tagállamban, köztük Magyarországon mondható el, hogy a népesség több mint fele nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem.
Az Európai Bizottság megbízásából készült felmérésből kiderül az is, hogy a 25 tagállam közül kilencben mondható el, hogy a megkérdezettek fele legalább két idegen nyelven is elboldogul. Ez a szám azért is érdekes, mert a 2002-es barcelonai EU-csúcs azt a hosszú távú célt tűzte ki, hogy minden uniós polgár anyanyelvén kívül két külföldi nyelven is képes legyen beszélni. A felmérés kimutatja azt is, hogy a bővítésnek köszönhetően nagyobb mértékben nőtt a németül beszélők aránya, mint a franciául társalgóké az unió lakossága körében. Az angol nyelv egyeduralma töretlen maradt, az uniós polgárok 38 százaléka beszéli ezt a nyelvet, míg németül és franciául 14 százalékuk képes megszólalni, míg 2001-ben még 11 volt a francia és 8 a német nyelv részesedése.
