A város folyamatosan beruház és fejleszt

- Amikor három és fél évvel ezelőtt polgármesterként átvette Ajka vezetését, több szempontból is rossznak ítélte a város helyzetét, a foglalkoztatottság mértékétől az ipartelepítettségig. Javult-e azóta ez a helyzet?

- Jelentősen. Arra törekedtünk, hogy lelket leheljünk az ipari parkba, munkahelyeket hozzunk létre, és vonzóvá tegyük Ajkát a külföldi befektetők számára. E program megvalósításához mindenekelőtt megteremtettük a feltételeket, de konkrét eredményeket is elértünk. A feltételteremtés egyik része, hogy átalakítottuk az adórendszerünket – korábban a városnak olyan adórendszere volt, amely a munkahelyeket adóztatta, tehát a nagyobb foglalkoztatottságot sújtotta. Igaz, hogy ugyanekkor bevezettük az építményadót, de ez azt a célt szolgálta, hogy az ipari parkban történjenek a fejlesztések, a város lakóterületein pedig kevesebb legyen az építésjellegű ipari beruházás. Az ipari parkban és közvetlen környezetében négyzetméterenként 50 forint ez az adó, míg a város más részein 500 forint. Ugyanakkor a beruházások élénkítése érdekében a befizetett építményadó 50 százalékát, tehát éves szinten mintegy 170 millió forintot visszaadunk az ilyen fejlesztések támogatására.

- Menyire adott a városban az infrastruktúra az iparfejlesztéshez?

- Annak fejlesztése is része volt a programunknak. Például kiszélesítettük az iparterületünket átszelő Ajka és Bakonygyepes közötti utat, amelyre a rop 2.2-es pályázaton nyertünk forrásokat. E fejlesztés költsége 600 millió forint volt. Emellett ugyanezen a területen ipari beruházási célra felszabadítottunk, majd közművesítettünk 30 hektár – addig a magasfeszültségű vezetékek keresztezése miatt – beépíthetetlen földterületet. Ennek ma már megvan az eredménye is, elég ha példaként a Payer Industries Kft.-t említem, amely 3 hektár területet vásárol ott, és egy új üzemet épít, 600 dolgozót foglalkoztatva majd a jelenlegi 300-zal szemben. Mindemellett a várost az élhetőség szempontjából is igyekszünk vonzóvá tenni.

- Összességében mennyit képes beruházásokra, fejlesztésekre fordítani az önkormányzat?

- A költségvetésünk 11,5 milliárd forint, amelynek 27 százalékát beruházásokra és fejlesztésekre fordítjuk. Ez az arány a mienkhez hasonló méretű városoknál nem általános. Ez is jelzi, hogy Ajka beruházásorientált város. Az olyan fejlesztések kaptak prioritást, amelyek elsősorban a munkahelyek létrejöttét és a lakosság megtartását befolyásolta kedvező módon, bár ezek nem tipikusan önkormányzati feladatok. Mindemellett a valóban önkormányzati feladatok között kiemelendő, hogy mára százszázalékos lett a település csatornázottsága. Ez utóbbi keretében a mostani ciklusban két városrész csatornázását valósította meg az önkormányzat, ezzel újabb 1400 lakást lehetett bekötni a szennyvízhálózatba. Emellett száz utat építettünk vagy újítottunk fel, négy körforgalmi csomópontot is létesítettünk, s további kettő kiépítését tervezzük. Kétszeres nyertesei vagyunk a Virágos Veszprém megyéért mozgalomnak, az országoson pedig a környezetvédelmi minisztérium különdíját kaptuk. Ma háromszor annyi pénzt – 165 millió forintot – költünk parkosításra, mint a korábbi ciklusban.

- Néhány évvel ezelőtt éppen az volt az egyik gond Ajkán, hogy nem tudta megtartani a fiatalokat, jelentős volt az elvándorlás. Valóban sikerült megfordítani e tendenciát?

- Elindítottunk egy úgynevezett Útravaló programot, amelynek az a lényege, hogy minden újszülöttnek 30 ezer forint támogatást adunk. Emellett minden házasulandó is ugyanekkora kap összeget. 2003 óta minden olyan ajkai polgár kommunális adóját elengedjük, aki részt vesz a hat elemből álló egészségügyi szűrővizsgálaton. Több mint négyezer ember szűrését végezték el eddig, az idén januártól pedig a térségre is kiterjesztettük a szűrést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy az Útravaló program ötletét tőlünk vette át a kormány.

- Korábban jelentős munkahelyteremtő programot is megfogalmaztak. Mennyiben sikerült azt megvalósítani?

- Ugyancsak az Útravaló program keretében 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást adunk a vállalkozásoknak minden egyes munkahelyteremtéshez. Ez az összeg pályakezdőknél és 55 év felettieknél 250 ezer forint. Cserébe viszont megköveteljük a munkahelyek három éven keresztüli megtartását, s biztosítékul jelzálogot jegyeztetünk be a vállalkozások vagyonára. Tavaly év végéig ötszáz munkahely keletkezett ily módon a városban. Eddig több mint százmillió forintot fordítottunk erre a célra. Mivel nemrégiben ezt is kiterjesztettük a térségre, már ott is létrejött 45 munkahely, és 60 további szervezése folyik.

- Mennyire számítanak meghatározó foglalkoztatónak ma az olyan nagyvállalatok, mint a Magyar Alumínium Rt., az Ajka Kristály Üvegipari Kft.? Ez utóbbit azért is kérdezem, mert annak vezetése a cég rossz helyzetére, a tervezett elbocsátásokra hivatkozva utasította vissza, hogy írjunk róluk.

- A foglalkoztatás nagyon átalakult a városban; a legnagyobb foglalkoztató jelenleg a Le Beliere formaöntöde, amely több mint ezer embernek biztosít munkát. Az Ajka Kristálynak 800-900 dolgozója van. Emellett megnőtt a kis- és középvállalkozások szerepe is. Az üveggyár állami segítséget kapott az elmúlt évben: a kormányzat egyszeri pénzügyi támogatással több mint 200 dolgozó foglalkoztatásához vállalta át az egyéves foglalkoztatási költség túlnyomó részét, éppen az önkormányzat közbenjárására. Ezt tavaly áprilisban kapták meg, és most jár le. De tavaly novemberben Ajka önkormányzata is megadta negyven dolgozó foglalkoztatásához a 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, miután a vállalat jelezte, hogy nő a piac, így jelentős árbevétel-növekedéssel számolnak, s további munkaerőre van szükségük. Ehhez képest meglepő, hogy leépítést emlegetnek.

- Ajka régi gondja a megközelíthetőség. A helyzet javulását jelentős részben a 8-as út fejlesztésétől várják. Milyenek az ezzel kapcsolatos kilátások?

- A fejlesztés továbbra is várat magára, bár a dunaújvárosi híd már épül. Ugyanakkor a Nyolcas Út Térségfejlesztési Tanácsa – amelynek magam is tagja vagyok – elfogadta e főút közép-dunántúli szakaszának és az út melletti korridornak a fejlesztési tanulmánytervét. Felvettük a kapcsolatot a hasonló funkciójú burgenlandi tanáccsal, ahol e program megvalósítása már előrébb jár. Ami a kivitelezési munkákat illeti: az idén a Veszprém melletti Márkónál lévő elkerülő szakasz építése megkezdődik, és e munka halad majd Ajka irányába, illetve a másik irányból a Vas megyei szakaszé is. Mivel az út rekonstrukciója szerepel a Nemzeti fejlesztési tervben, várhatóan nem lesz gond a fejlesztéssel. Kedvezően érintheti Ajkát a szomszédos Devecseren áthaladó győr–tapolcai út szélesítése is.

- Önnek polgármesterként ez volt az első ciklusa. Tervezi-e, hogy ismét indul az őszi önkormányzati választásokon?

- Most az országgyűlési választásokra koncentrálok, a Magyar Szocialista Párt képviselőjelöltjeként indulok. Egyebek között annak eredményétől függ majd, hogy az önkormányzati választásokon milyen szerepet vállalok.

Schwartz Béla

56 éves, Bakonypéterden született, 1974-ben a közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett diplomát, majd később elvégezte az Építőipari Műszaki Főiskolát is. 1986–1990 között az Ajkai Városi Tanács elnöke volt, vezetése alatt, 1987-ben kapott Hild János-emlékérmet a város. 1990-től a pénzügyi szférára váltott – az Agrobank hitelosztály-vezetője, majd 1993-tól egy értékpapír-forgalmazó cég regionális igazgatója volt, s ehhez letette a kis tőzsdevizsgát is. 1993-tól a Polgári Bank területi igazgatója Veszprémben, 2000-tól egy könyvvizsgáló társaság ügyvezető igazgatója, majd 2002-től Ajka polgármestere.