BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alulbecsült vállalati kockázatok

A kis- és középvállalatok általában felkészületlennek tekinthetők az árfolyamváltozások okozta sokkhatásokkal szemben. Jellemző a fedezetlen devizahitelezés, és a szektor nem gondol az árfolyamváltozás okozta hatásokra – állítja egy jegybanki felmérés.

Az árfolyamkitettség, a belföldi gazdasági szereplők árfolyamváltozásra való érzékenysége mind a makrogazdasági, mind a pénzügyi stabilitás szempontjából lényeges kérdés. Az árfolyamváltozás hatása a gazdasági növekedésre, illetve a pénzügyi közvetítő rendszerre az árfolyamkitettségtől függően többféle lehet. Nemzetközi tapasztalatok alapján például egy esetleges leértékelődés bizonyos országokban hozzájárult a gazdasági növekedéshez, másokban visszavetette azt, a pénzügyi intézményekre gyakorolt negatív hatások pedig fel is erősíthették ez utóbbi sokkot.

Az árfolyamváltozás egyik fontos csatornája a devizahitelekre gyakorolt hatás. A fedezetlen, vagyis a devizabevétellel nem rendelkező gazdasági szereplők felé történő devizahitelezés ugyanis emeli annak valószínűségét, hogy egy leértékelődés esetén a devizaadósság visszafizethetetlenné válik, ez a bankrendszerben, illetve a pénzügyi intézményeknél is problémákat idézhet elő. Ugyanakkor a pénzügyi intézmények stabilitása egy esetleges árfolyamsokk esetén nem csak a devizatételeken keresztül kerülhet veszélybe. A forinthitelek visszafizetésével kapcsolatos problémák jelenhetnek meg, amennyiben az árfolyamsokk hatása a bankrendszer felé eladósodott vállalatokra negatív, vagyis profitjuk, fizetőképességük romlik. Ilyen problémával szembesülhetnek leértékelődés esetén például az importőr vállalatok, valamint a non-tradable (külkereskedelmi forgalomba nem kerülő termékeket gyártó) ágazatok.

A hazai gazdaságban a (nem pénzügyi) vállalati szektor devizaadósságának teljes adóssághoz viszonyított aránya stabil, 60 százalék körüli szinten áll. A belföldi bankoktól felvett hiteleken belül azonban a devizahitelek aránya növekvő és denominációja jelentősen megváltozott: a forinthitelek aránya csökken, a devizahiteleken belül pedig az euróhitelek stagnálása mellett a svájci frankban denominált hitelek erőteljes növekedése figyelhető meg. A külkereskedelem szerkezete nem tükrözi a devizahitelezés struktúráját, ez arra utal, hogy a vállalati szektor árfolyamkitettsége jelentős, illetve az elmúlt időszakban emelkedett. Ezt erősíti az is, hogy növekszik a non-tradable, nettó importáló (elsősorban szolgáltató) ágazatok devizahitelezése.

A fenti folyamatok szempontjából a kkv-k egyre fontosabb szerepet játszanak, hiszen a bankok növekvő mértékben hitelezik ezeket a cégeket. A szektor felé fordulásban jelentős szerepet játszott ezen vállalatok jövedelmezőségének javulása. A kkv-k ugyanakkor még mindig likviditási korlátosnak tekinthetők, emiatt a devizahiteleknek a forinthiteleknél jóval alacsonyabb törlesztőrészlete vonzó lehet számukra, de a likviditási korlát egyúttal ezen szektor sérülékenységét is növeli.

A fenti folyamatok részletesebb megismerése érdekében szükségessé vált az árfolyamkitettség mikroszintű vizsgálata, amelyre kérdőíves felméréssel gyűjtöttünk adatokat a kkv-szektorból. A szektor hazai bankrendszerre történő támaszkodása jól látható a kérdőív eredményeiből: az adósságállományon belül a belföldi hitelek dominálnak, ezen belül pedig a bankrendszer a legfontosabb forrás, de a szállítói hiteleknek is jelentős a súlya. A külföldi hitelek aránya a minta teljes adósságán belül alacsony, és ezeket jellemzően a külkereskedő, illetve külföldi tulajdonban lévő vállalatok veszik fel.

A devizában történő eladósodás szempontjából összetett a kép. A devizaadósság aránya a vállalati mérettel pozitív összefüggésben van a kkv-szektoron belül, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezeket a hiteleket elsősorban a jelentősen eladósodott vállalatok veszik fel. Az is jellemző, hogy amelyik vállalatnak van devizaadóssága, annak általában nincs vagy nagyon kevés a forintadóssága.

Az egyik legfontosabb kérdés a devizaadósság természetes fedezettsége volt, vagyis az, hogy a devizában eladósodó vállalatoknak van-e devizabevétele. A keresztárfolyam-kockázatot figyelmen kívül hagyva csak a forint-deviza kockázat alapján látható, hogy a teljes devizaadósság harmada, a belföldi devizaadósságnak pedig a kétharmada fedezetlen. Ehhez hozzájárulhat még a keresztárfolyam-kockázat, amely a devizabevételek és a devizaadósság eltérő denominációjából fakad.

A kérdőív arra is választ keresett, hogy a vállalatok hogyan reagálnának egy esetleges árfolyamváltozásra. Egyrészt megvizsgáltuk a nettó devizaeszköz- és devizabevétel-arányokat, ezek jól mutatják a közvetlen árfolyamkitettség mértékét. A kkv-k körében a nettó devizaeszközök aránya igen alacsony, a bevételek és kiadások denominációs szerkezete azonban esetenként lényegesen eltérhet. Bár aggregált szinten úgy tűnik, hogy alacsony (–8 százalékos) a nettó devizabevételek aránya, a megkérdezett vállalatok több mint harmada esetében megjelenik ez a fajta közvetlen árfolyamkitettség. Összességében nagyobb azoknak a száma, akiknek a devizakiadásai meghaladják devizabevételeiket, vagyis akiket egy esetleges leértékelődés érintene negatívan. Meg kell említeni, hogy a kérdőív adatai valószínűleg alulbecslik az ilyen típusú árfolyamkitettséget (erre következtetünk például abból, hogy a devizaadóssággal rendelkező vállalatok közül sokan nem jelezték, hogy lenne devizakiadásuk).

Az árfolyamkitettséget abból a szempontból is vizsgáltuk, hogy a vállalatok maguk milyen hatásra számítanak. A kérdőív elvégzését megelőző időszak árfolyam-stabilitása szerepet játszhatott abban, hogy a vállalatok alacsony árfolyamhatást várnak. A megkérdezettek döntő többsége ugyanis úgy gondolja, hogy az árfolyam esetleges elmozdulása nem változtatja meg pénzügyi vagy versenyhelyzetét. Különösen kevés vállalat gondolja azt, hogy az adósságterheit befolyásolja az árfolyamváltozás. Azok közül, amelyek várnak valamilyen árfolyamhatást, összességében többen válaszolták azt, hogy a gyengülés kedvezőtlenül befolyásolná őket, mint ahányan az erősödést negatív hatásúnak gondolják.

A kérdőív alapján úgy tűnik, a vállalatok alulbecslik az árfolyamváltozásból származó kockázataikat. Erre utal az is, hogy a vállalatok igen kis része fordít figyelmet az árfolyamkockázat felmérésére, illetve kezelésére. Az árfolyamkockázat-menedzselési eszközök közül a válaszadók elsősorban a mérlegen belüli fedezést preferálják, a mérlegen kívüli eszközöket kevésbé alkalmazzák. Mindezt nagy részben magyarázza a minta összetétele, ugyanis a kkv-k zömében a vállalati méret vagy a kitettség mértéke nem éri el azt a szintet, hogy érdemes legyen beruházniuk bonyolult módszerek kialakításába. Ez magyarázza a mérlegen kívüli módszerek alkalmazásának hiányát. A mérlegen belüli módszerek alkalmazása azonban nem igényel erőforrásokat, vagyis az árfolyamkitettséggel rendelkező vállalatoknál az ilyen módszerek hiánya a kockázati tudatosság alacsony szintjére utal.

Összességében a kérdőív eredményei rámutattak, hogy a kkv-szektorban a fedezetlen devizahitelezés, elsősorban a belföldi hitelek esetében, az adósságállomány jelentős arányát jellemzi, és mindez a vonatkozó kockázatok figyelembevétele nélkül történik. A vállalatok döntő része nem várja, hogy pozícióját az árfolyam lényegesen befolyásolná, és ennek megfelelően az árfolyamkockázat-fedezési módszerek alkalmazása sem jellemző.




Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.