Bill Gates, az emberbarát szoftverguru
Hétszázötvenmillió dollár egy nemzetközi gyermekoltási programra, 83 millió a tbc és 168 millió a malária elleni küzdelemre – hogy csak néhányat idézzünk a Bill & Melinda Gates Alapítvány legjelentősebb adományaiból. Bár az eddig mintegy tízmilliárd dollárra rúgó kötelezettségvállalások nagyobbik részét a fejlődő országokat érintő egészségügyi projektekre adta a Gates házaspár, a legnagyobb egyösszegű adomány az amerikai oktatásügynek jutott: a hátrányos helyzetű fiatalok egyetemi tanulmányait támogató United Negro College Fund kereken egymilliárd dollárt kapott a Microsoft alapítójától.
Persze korántsem egyedülálló jelenség, hogy gazdag magánszemélyek vagy nagyvállalatok jelentős összeget áldoznak emberbaráti célokra. A nagy amerikai üzletember-dinasztiák – Ford, Kellogg, Rockefeller stb. – nevét valószínűleg tovább őrzik milliárdos vagyonú alapítványaik, mint a piaci versenynek és fúzióknak kitett cégeik. Ami pedig a vállalatokat illeti, a társadalmi felelősségvállalás az imázsjavítás egyik legfontosabb eszközévé vált, éves szinten dollárszázmilliókat fordítanak jótékony célokra.
A Gates-alapítvány mérete azonban az összes többi alapítványét felülmúlja, sőt egészségügyi kiadásai immár az Egészségügyi Világszervezet, a WHO büdzséjét is meghaladják. Ráadásul viszonylag rövid idő alatt nőtt ki a földből. Bill Gates édesapja, a sikeres ügyvédként vagyont szerzett William H. Gates 1994-ben hozta létre alig százmillió dolláros vagyonú alapítványát, a Microsoft alapítója pedig 1997-ben különített el bizonyos összeget oktatási célokra. A nagyságrendi ugrás 2000-ben következett be, amikor e két alapítvány összevonásával és felduzzasztásával megalakult a ma is működő Bill & Melinda Gates Alapítvány. A 21 milliárd dolláros induló vagyon jelentős részét Bill Gates saját Microsoft-részvényei tették ki. Az alapítvány vagyona ma már a Microsoft piaci értékének mintegy tizedét teszi ki.
Mint minden jótékony célú adománynál, természetesen a Gates család esetében is szerepet játszanak az ily módon elérhető adókedvezmények. Nem mellékesek az imázsszempontok sem – aligha véletlen, hogy az első alapítványt a Microsoft elleni antitrösztvizsgálat 1997-es megindítása után hozta létre Bill Gates. A szoftverguru azonban azzal védekezik, hogy ha a népszerűséget hajszolná, akkor látványosabb területeket választott volna ki támogatásra. A legszegényebb országokat sújtó betegségek elleni küzdelem ugyanúgy nem hatja meg az átlagos amerikai fogyasztót, mint az, ha odahaza az AIDS-kutatásra áldozunk jelentős pénzt – fogalmazott Gates a minap a Financial Timesnak.
A Gates-alapítvány nem csak az összegek tekintetében hozott új korszakot a jótékony szervezetek világában. A Microsoft-alapító az üzleti életben megszokott pragmatizmust és lendületet is meghonosította az ágazatban. Mark Kane, a gyermekoltási program korábbi vezetője szerint a Gates- alapítvánnyal együttműködő kormányzati tisztviselőket kezdetben valósággal sokkolta az új tárgyalási mód. Gates és emberei ugyanis nem elégedtek meg azzal, hogy megvitassák a problémákat, hanem a találkozó végén összefoglalták, mi a teendő és ki miért felelős. Az alapítvány anyagai is jobban emlékeztetnek egy modern nagyvállalat stratégiai terveire, mint a civil szférában megszokott elemzésekre. Az AIDS elleni küzdelemben például „egy átfogó megközelítés ellentmondást nem tűrő megvalósítását” irányozza elő Gates, aki szerint „meg kell lennie az akaratnak és a forrásoknak ahhoz, hogy kifejlesszük és elterjesszük a vakcinát”.
-->
