Egyelőre alacsony a munkaerő-piaci aktivitás

Tavaly jelentősen emelkedett az aktivitás a magyar munkaerőpiacon. A 15–64 éves népesség 61,4 százaléka volt jelen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) a munkaerőpiacon, szemben a 2004-es 60,5 százalékkal. Ugyanakkor európai összehasonlításban a mutató még mindig lehangolóan alacsony. Tavalyelőtt mindössze Málta és Törökország mutatott fel nálunk kisebb számot, és a tavalyi javulással sem léptünk előbbre a rangsorban. Az újonnan csatlakozott 10 európai uniós tag átlagától is jócskán el vagyunk maradva.

Szakértők a gyenge aktivitást általában azzal indokolják, hogy sem a szociális segélyek rendszere, sem más szabályozók (például a nyugdíjba vonulás szabályai) nem ösztönöznek munkára. A tavalyi emelkedés szintén nem az ösztönzésben beállt változások, hanem egyszerű adminisztratív lépések következménye. A sorkatonaság eltörlésével több mint tízezer fiatal jelent meg a munkaerőpiacon, a nyugdíjkorhatár emelése miatt pedig kevesebben hagyják el azt. Az így megemelkedett létszámnak azonban tavaly csak alig hatoda talált munkát – legalábbis erre utal, hogy az aktív népesség 55 ezres bővülése mellett tízezer fővel sem emelkedett a foglalkoztatottak száma. Év közben valamelyest javulni látszott a helyzet, ám az utolsó hónapokra újra ez az arány vált jellemzővé.

A Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai szerint egyébként 2005 utolsó negyedévében egyéb szerkezeti javulás sem figyelhető meg a munkaerőpiacon. Továbbra is neuralgikus pontként tartható számon, hogy a magánszektorban alig 2,5 millió alkalmazott van, döntő részben rájuk hárul a teljes társadalom közösségi feladatainak finanszírozása. Az ellátórendszer hatékonyságát jelzi, hogy mintegy 115 ezer inaktív (vagyis a munkapiacra belépni nem szándékozó) részesül munkanélküli-ellátásban. (MI)