Extrém munkaügyi razziák - feketelista készül a vétségekről
Már nemcsak a Liga Szakszervezet, hanem az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) is feketelistát készít a munkaügyi vétséget elkövető cégekről – értesült a Világgazdaság. Balogh Erika, az OMMF belső adatvédelmi felelőse megerősítette a hírt, miszerint nyilvánosságra hozzák a munkaügyi és -biztonsági jogszabályokban foglaltakat megsértő cégek nevét. Jelenleg előkészítés alatt áll, hogy a jogerős határozatok tekintetében milyen adatokat tesznek majd közzé.
Míg az OMMF várhatóan a munkaügyi szabálysértést elkövetőket listázza majd, addig a Liga Szakszervezet honlapján azokat a vállalkozásokat is feltüntik, amelyek ellen az elsőfokú bíróság már elmarasztaló határozatot hozott. A bírósági tárgyalások nyilvánosak, így a nyilvánosan kihirdetett ítélet is megismerhető, sőt az ítéletről, a döntésről és annak indoklásáról is – tárgyilagosan, tényszerűen – lehet tájékoztatni másokat – hívta fel a figyelmet Gyepes Péter ügyvéd. Hozzátette: a munkaadókat elsősorban az üzleti titkaikat illetően illeti meg védelem, azonban nem részesülnek olyan széles adatvédelemben, mint a magánszemélyek.
A munkaügyi felügyelők egyre extrémebb módszerekkel ellenőrzik a hazai vállalkozásokat. Gyakoriak az éjjeli, a hét végi és a félnapos időtartamot is meghaladó vizsgálódások, sőt az is előfordul, hogy a felügyelő másnap visszatér az előző napon már ellenőrzött munkaadóhoz. Több, magát megnevezni nem kívánó vállalkozás jelezte lapunknak, mostanában többször készül fotó, illetve videofelvétel a vizsgálódásokról, s ezt aggályosnak érzik. Emlékeztettek rá, hogy a Fővárosi Bíróság például jogerős ítélettel utasította el egy társaság parkolási díjak megfizetésére benyújtott keresetét, mivel az digitális fényképpel bizonyította a lejárt parkolási időt, ám a bíróság szerint a fotó könnyen módosítható. A cégek érvei szerint akár a munkaügyi ellenőrzés során készült fényképek is manipulálhatók.
Kolláth György alkotmányjogász lapunk kérdésére elmondta, a magyarországi bíróság a perek során az összes bizonyítékot együtt mérlegeli, és ezek összessége alapján dönt, így az említett ítélet sem lehet precedensértékű. Egy-egy munkaügyi per során a fotó csak egy dokumentum a sok közül, amelynek valótlan tartalmát a munkaadóknak kell bizonyítaniuk. Ha bíróság elé kerül egy ügy, vélhetően az esetek 80-90 százalékában a bíróság elfogadja bizonyítékként a fotót, bár biztos lesznek esetek amikor nem – fogalmazott Kolláth György.
Az sem gátolhatja a munkaügyi felügyelők munkáját, ha a dolgozó tiltakozik a fotókészítés miatt, mivel a munkavállaló nem minősül közszereplőnek, így a róla történő felvételkészítés nem adatsértő. A jogszabályi háttér egyébként is biztosítja, hogy ne jöhessen szóba adatsértés, ebben az esetben a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatalmazza fel a felügyelőket a hang- és képfelvétel készítésére.
Balogh Erika elmondta, hogy a munkáltatók nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az eljárás során felvett kép- és hangfelvételeket csak az ellenőrzési tevékenységgel összefüggésben használják fel, ezeket az eljárás jogerős befejezését követően három éven belül megsemmisítik.
Vélemény
Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos: „Semmiképp sem lehet nyilvánosságra hozni, feketelistázni egy elmarasztaló, jogerős munkaügyi határozatot, amennyiben a munkáltató magánszemély. A cégek gazdálkodással kapcsolatos adatai ellenben nyilvánosak, a munkaügyi szankció pedig mindenképp közérdekű adat. Fontos, hogy ilyen vétség esetén ne lehessen a jó hírnév megsértése mögé bújni, és eltitkolni azt.”
>> fekete- és színlelt szerződéssel való foglalkoztatás
>> külföldiek engedély nélküli alkalmazása
>> jogellenes munkaerő-kölcsönzés
>> munkaidő-nyilvántartás hiánya
>> életkörülményekkel kapcsolatos jogsértések
Forrás: OMMF -->
