Ideges Európa utolsó diktátora

Százával letartóztatott ellenzékiek, elkobzott független lapszámok, lefoglalt nyomdák és leplezetlen erőszakcselekmények fémjelzik a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás előkészületeit. Washington következményekkel fenyegette meg Minszket arra az esetre, ha a választások tisztességes lebonyolításához kétség férhet – ami erősen valószínű.

A helyi hatóságok a hét elején őrizetbe vettek kéttucatnyi ellenzéki aktivistát – a fogságban lévő ellenzékiek száma ezzel több mint 300-ra emelkedett. Ezzel egyidejűleg elkobozták az 54 ezer példányban megjelenő Narodnaja Volja című független lap újabb, teljes számát. A kiadványt már egy ideje a szomszédos Oroszországban nyomták, a választások előtt egy héttel pedig a nyomdák bejelentették, hogy „kapacitáshiány miatt” beszüntetik ennek és további két újságnak az előállítását.

A választási előkészületek idejére teljessé vált a lakosság információs elszigeteltsége, ellenzéki jelöltek lényegében teljesen hiányoznak a tömegtájékoztatásból. Az egyik elnökjelöltjüket, Alekszandr Kozulint és társait a hónap elején fizikailag bántalmazták. Külföldi aktivistákat utasítanak ki az országból, a választások felügyeletére beutaztatni tervezett európai parlamenti képviselőktől pedig megtagadták a vízumot.

A nyugaton Európa utolsó diktátorának tekintett elnök, Alekszandr Lukasenko egy 2004 októberében tartott – vitatott kimenetelű – népszavazáson szerzett jogot arra, hogy újabb hivatali periódusra jelöltesse magát. Az új választásokat eredetileg az idén július 16-án kellett volna tartani, az államfő azonban – az ellenzéki előkészületek megzavarásának szándékával – előre hozta az időpontot. A számításai annyiban igazolódni látszanak, hogy az ellenzék maga is megosztott e pillanatban.

A Nyugat számára az igazi tét az, hogy Lukasenko hatalmon maradásával megreked-e – és ha igen, mennyi időre – a narancs- és egyéb színekkel szimbolizált forradalmak és rendszerváltások sorozata. Az ukrán és a grúz fordulat után Moszkva sikeresen stabilizálta a befolyását Közép-Ázsiában, a duma és a kormány vezető politikusai pedig nagy erőket mozgósítanak, hogy Fehéroroszországot is az orosz érdekszférában tartsák. Az Egyesült Államok számára különösen irritáló, hogy Minszk jelentős fegyverszállítmányokat irányít azokba a térségekbe, ahol az USA harcban áll. (VG)

fehéroroszország gazdaságának központi szektorai továbbra is a volt szovjet modellre emlékeztető, állami irányítási struktúrák keretei között működnek. A hazánkkal azonos népességű állam külkereskedelmének nagy hányada Oroszországra esik, a külföldi befektetők is nagyrészt a nagy szomszédtól származnak. A tavaly 8,3 százalékos, de ez évre is legalább 6 százalékosra várt GDP-növekedés nagyrészt a kedvező árú orosz energia- és nyersanyagszállításokon nyugszik. Az infláció viszonylag magas, évenként 11,5 százalékos szinten van, ez nem utolsósorban annak a következménye, hogy a béremelkedések meghaladják a termelékenység javulásának ütemét. A rezsim meggyengüléséhez fűződő nyugati remények nagyrészt a folytatódó dráguláshoz és az emiatti lakossági elégedetlenséghez kapcsolódnak.

>> terület: 207 600 km2

>> népesség: 10,3 millió fő

>> GDP: 23,9 milliárd dollár

>> GDP*: 77,8 milliárd dollár

>> munkanélküliség**: 2 százalék

>> infláció: 11,5 százalék

>> export: 16,1 milliárd dollár

>> import: 16,9 milliárd dollár

* Vásárlerő-paritáson. ** Hivatalos ráta, a cégeken belüli alulfoglalkoztatás jelentős.

Forrás: VG-gyűjtés-->