BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem hihető a hétvégi merénylet ötlete

Robbantásos merényleteket akarnak elkövetni bűnözői csoportok a két nagy párt április eleji nagygyűlésén egyes hírek szerint. A miniszterelnök úgy véli, erről tájékoztatást kapott a hazai titkosszolgálat. Szakértők elképzelhetetlennek tartják, hogy a hír igaz legyen. Az MSZP és a Fidesz nem ijedt meg, megtartják választási gyűlésüket.

Az elmúlt napokban a magyar titkosszolgálat hivatalos értesítést kapott arról, hogy külföldi bűnözői csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálásának szándékával robbantásokat akarnak elkövetni az országban a választási nagygyűléseken – jelentette be Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök jelezte, a tájékoztatás szerint a robbantások tervezett helyszínei a választási nagygyűlések. Kiemelte, hogy egy európai uniós tagállam titkosszolgálata a múlt szerdán juttatta el a robbantások tervéről szóló információt a magyar titkosszolgálatnak. Ezeket elemezték, és nem valószínűsíthető, hogy rossz szándékú dezinformációról lenne szó Gyurcsány Ferenc szerint.
Bár a kormányfő nem nevezte meg az információ gazdáját, egy újsághír szerint a szlovák titkosszolgálat (SIS) figyelmeztette a magyar Nemzetbiztonsági Hivatalt a robbantások lehetőségéről. E szerint a választási kampány finisében hajtanák azokat végre. A szlovák titkosszolgálat dunaszerdahelyi szervezett bűnözői körökből szerzett erről híreket. A SIS érdemben nem nyilatkozott az ügyről. A rendőség fokozott jelenlétet ígért a gyűlések idejére és az azt megelőző napokra. Eközben az MSZP és a Fidesz is bejelentette, megtartják az április 1-jére, illetve 2-ára Budapestre tervezett kampányrendezvényüket. Gazdasági szakértők elképzelhetetlenek tartják, hogy a hír igaz legyen, inkább csak a kampány „hajrájában” kelt rémhírnek tartják. Az bizonyos, hogy az erőszakos események gyengítik a gazdaság helyzetét.
1998 tavaszán-nyarán szlovák állampolgárok merényletsorozatot hajtottak végre: többek között a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Torgyán József akkori kisgazda pártelnök és Szájer József fideszes politikus lakásánál. 1998. júliusban autóba rejtett pokolgépet hoztak működésbe az V. kerületi Aranykéz utcában is.

Vélemény

Lepsényi István, a VOSZ soros elnöke: „El sem tudom képzelni, hogy ilyesmi ma Magyarországon előfordulhasson. Az eddigi külföldi esetek mindazonáltal azt bizonyítják, hogy az erőszakos cselekmények kedvezőtlenül érintik a gazdaság minden szegmensét. Szerintem kellőképpen szilárd a magyar közélet, és semmi alapja nincs az efféle híreszteléseknek.”

Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára: „Nem lehet függetleníteni a nagyobbik kormányzati párt miniszterelnök-jelöltjének ,akcióját’ attól a ténytől, hogy mindezt a választási hajrában tette. Elképzelhető, hogy a szóban forgó esemény – mármint a kormányfő bejelentése – része annak a folyamatnak, amelynek része például a politikusok közötti hangnem eldurvulása, illetve a hét végére szervezett tömegmegmozdulások. Nem szerencsés a nyilvánosság előtt foglalkozni ilyen kérdésekkel, még akkor sem, ha esetleg a felvázolt veszélyhelyzet kialakulására van esély. Nem szerencsés dramatizálni az állapotokat. A gazdaságnak nyugalom kell.”

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő: „Egyelőre nem látszik, kinek állhat érdekében robbantással fenyegetni a nagygyűléseket, bár nem valószínű, hogy a dunaszerdahelyi maffia önmagától tenne ilyet, és az sem, hogy politikailag el akarná kötelezni magát Magyarországon. Szerintem az ottani szervezett alvilág érdeke sokkal inkább az lenne, hogy csendesen, a társadalomba beépülve, zavartalanul végezhesse tevékenységét, nem hiányzik neki az ilyen típusú nyilvánosság. A fenyegetést mindenesetre komolyan kell venni, s helyes volt nyilvánosságra hozni, hiszen ez nagyobb odafigyelésre készteti mind az átlagembereket, mind a hatóságokat, s ez vélhetően önmagában is csökkenti a fenyegetésben jelzett cselekmények bekövetkeztének valószínűségét is. Szlovákia és Magyarország között egyébként szerinte rendszeresek a titkosszolgálati kapcsolatok, hivatalos szinten is, ez természetesnek tekinthető, hiszen mindkét ország az EU és a NATO tagja.”

Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára: „Nem lehet függetleníteni a nagyobbik kormányzati párt miniszterelnök-jelöltjének ,akcióját’ attól a ténytől, hogy mindezt a választási hajrában tette. Elképzelhető, hogy a szóban forgó esemény – mármint a kormányfő bejelentése – része annak a folyamatnak, amelynek része például a politikusok közötti hangnem eldurvulása, illetve a hét végére szervezett tömegmegmozdulások. Nem szerencsés a nyilvánosság előtt foglalkozni ilyen kérdésekkel, még akkor sem, ha esetleg a felvázolt veszélyhelyzet kialakulására van esély. Nem szerencsés dramatizálni az állapotokat. A gazdaságnak nyugalom kell.”

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő: „Egyelőre nem látszik, kinek állhat érdekében robbantással fenyegetni a nagygyűléseket, bár nem valószínű, hogy a dunaszerdahelyi maffia önmagától tenne ilyet, és az sem, hogy politikailag el akarná kötelezni magát Magyarországon. Szerintem az ottani szervezett alvilág érdeke sokkal inkább az lenne, hogy csendesen, a társadalomba beépülve, zavartalanul végezhesse tevékenységét, nem hiányzik neki az ilyen típusú nyilvánosság. A fenyegetést mindenesetre komolyan kell venni, s helyes volt nyilvánosságra hozni, hiszen ez nagyobb odafigyelésre készteti mind az átlagembereket, mind a hatóságokat, s ez vélhetően önmagában is csökkenti a fenyegetésben jelzett cselekmények bekövetkeztének valószínűségét is. Szlovákia és Magyarország között egyébként szerinte rendszeresek a titkosszolgálati kapcsolatok, hivatalos szinten is, ez természetesnek tekinthető, hiszen mindkét ország az EU és a NATO tagja.” -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.