Sikertörténetté vált Szlovénia

Szlovénia remek helyzetben van az euró 2007. január 1-jei bevezetéséhez – mondta a Reutersnek adott interjújában Juan José Fernandez Ansola, miután az IMF legutóbbi szlovéniai tárgyalásait összegezte. Az alig kétmillió lakosú, az EU-átlag 80 százalékán álló egy főre jutó GDP-t felmutató parányi ország (csak összehasonlításul: a magyar GDP az uniós átlag 60 százaléka) az új tagállamok között egyedülálló módon régóta teljesíti az egységes valuta átvételének összes kritériumát.

Pedig az egykori Nagy-Jugoszlávia legfejlettebb tagköztársasága, a legtöbb régiójában Ausztriára emlékeztető, 1991 óta független állam a kilencvenes évek első felében a nyugati közgazdászok állandó támadásának célpontja volt. Nagyon lassan haladt a privatizációval: máig nem adta el például a nemzeti telefontársaságot, és az államnak többségi tulajdona van a legnagyobb kereskedelmi bankokban is. Nehezen nyílt meg a külföldi befektetők előtt is. A közvetlen tőkebefektetések értékét a ljubljanai jegybank 5,556 milliárd dollárra becsüli, ez GDP-arányosan jóval a magyar vagy a cseh mutató alatt marad. A tőkebeáramlás csak 2002-től kezdve gyorsult fel. Nyugdíj- vagy egészségügyi reform nem történt, a nyugdíjba vonulás átlagos kora 58 év – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung.

„Szigorú költségvetési politikánk van, vigyázunk, hogy a bérnövekedés lassabb legyen, mint a termelékenység emelkedése, sikerült stabilizálnunk a tolár árfolyamát” – sorolja a siker előfeltételeit Andrej Bajuk pénzügyminiszter. A munkaerő jól képzett, szorgalmas és rugalmas, az infláció régóta ellenőrzés alatt áll, és az ország kereskedelmi szempontból igen hamar integrálódott az EU-ba – teszik hozzá az elemzők. Az unió illetékes testületei októberben határoznának Szlovénia felvételéről az eurózónába, de Ljubljana már kérte a döntés előbbre hozatalát.