Szótár

Adósságszolgálati mutatók

Az ország külföldi hitelezőkkel szembeni adósságszolgálatából és a fizetési mérleg főbb adataiból számolt mutatók. A legfontosabb adósságszolgálati mutatók azt fejezik ki, hogy az adott időszakban teljesítendő adósságszolgálat hány százaléka a bruttó nemzeti terméknek, az áru- és szolgáltatásexportnak, valamint a devizatartalékoknak.

Állampapír

Az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapírokat általában a legbiztonságosabb befektetésnek tekintik, mivel az állam hagyományosan a legjobb adósnak számít. Kibocsátásuk célja legtöbbször a költségvetés (illetve a tb-alapok) hiányának fedezése, de előfordul, hogy egy konkrét állami beruházás finanszírozására szolgálnak. Emellett fontos szerepet játszanak a pénzmennyiség jegybanki szabályozásában is. A nemzetközi felosztás szerint az egy évnél rövidebb lejáratúakat kincstári váltónak, az egy és tíz év közöttieket kincstárjegynek, a tíz évnél hosszabb futamidejűeket államkötvénynek nevezik. A hazai gyakorlat ettől eltér. Az állampapírok kibocsátását az Államadósság-kezelő Központ szervezi, piaci forgalmuk jórészt az elsődleges forgalmazók hálózatán keresztül zajlik. Ma már vagy egyáltalán nem nyomtatják ki őket, vagy csupán egyetlen, összevont címlet készül, amelyet a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél helyeznek letétbe.

Kincstárjegy

Rövid lejáratú állampapír. A nemzetközi felosztás szerint futamideje egy évnél hosszabb, de tíz évnél rövidebb. Magyarországon az egy évnél rövidebb futamidejű állampapírokat nevezik így, aukciós formában bocsátják ki.

Diszkontkincstárjegy

Olyan kincstárjegy, amelyet a kibocsátáskor a névértéknél alacsonyabb (diszkontált) áron értékesítenek. Lejáratkor a befektető a névértéknek megfelelő összeget kapja vissza. Így kamatfizetés helyett árfolyamnyereséget biztosít.

Államkötvény

Hosszú lejáratú állampapír. Futamidejük több évtized is lehet. Kamatozásuk fix vagy változó, forgalomba hozataluk zártkörű vagy nyilvános. A forintban jegyzett, nyilvánosan kibocsátott államkötvényeket az Államadósság-kezelő Központ rendszeresen megrendezett aukciókon vagy/és jegyzéssel értékesíti. A befektetők többségéhez az elsődleges forgalmazókon keresztül jut el, akik a másodlagos forgalomnak is fő résztvevői.

Referenciahozamok

Az Államadósság-kezelő Központ által különböző futamidejű állampapírokra megállapított mértékadó másodpiaci hozamok. Az elsődleges forgalmazók vételi és eladási árfolyamának öszszesítésével, az így kialakult hozamok alapján állapítják meg, és naponta közzéteszik.

Hozamgörbe

A különböző lejáratú, azonos kockázatú hitelek (állampapírok) kamatlábát mutató görbe grafikonon ábrázolva. Normális esetben a rövidebb lejáratú hitelek kamatlába alacsonyabb, a hoszszabbaké magasabb, vagyis a hozamgörbe emelkedő. Ha azonban a piac az infláció és így a kamatok csökkenésére számít, a rövidebb lejáratú hitelek (betétek) kamata magasabb lehet a hosszabb lejáratúakénál. Az így kialakuló süllyedő görbe a fordított vagy inverz hozamgörbe.

Bruttó állampapír-piaci kibocsátás

Meghatározott időszak alatt kibocsátott összes állampapír. Magában foglalja a költségvetés hiányának fedezésére és egyéb célokra kibocsátott állampapírokat, és a lejáró korábbi állampapírok visszafizetéséhez szükséges mennyiséget.

Nettó állampapír-piaci kibocsátás

Meghatározott időszak alatt kibocsátott állampapírok értéke, ez azonban nem tartalmazza azt az összeget, amely az ugyanezen idő alatt lejáró állampapírok visszafizetéséhez (megújításához) szükséges.

Nettó adósság

Az országnak a követelések és tartalékok összegével csökkentett adóssága. Nemcsak az állam, hanem a vállalatok adósságait és követeléseit is tartalmazza.

Forrás: Közgazdasági fogalmak, Magyar Államkincstár