Korszerűbb ezerforintosok a forgalomban
A forint napjainkra jellemzővé vált számítástechnikai eszközökkel történő hamisítása a kilencvenes évek elején kezdődött. Az elmúlt másfél évtizedben szerencsére ez sosem okozott zavart, a hamisításnak sem a mértéke, sem a minősége nem veszélyeztette a készpénzforgalom biztonságát.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői 2005-ben 9369 esetből származó, 10 257 hamisítványt regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy egymillió forgalomban lévő bankjegyre 39 hamisítvány jutott. Ez nemzetközi összehasonlításban kedvezőnek számít, Magyarország hamisítási szempontból egy képzeletbeli európai ranglista középmezőnyének alsó régiójába tartozik. (Az euróbankjegyek tekintetében ez a mutató az elmúlt évben 56 darab volt.)
Mint minden valuta, így a forint esetében is az idők folyamán kikristályosodnak azok a címletek, amelyek a hamisítások célpontjaivá válnak. Ilyen volt az euró bevezetése előtt a német százmárkás, ilyen ma az ötven- és a százdolláros, a forint esetében pedig a lefoglalt hamisítványok mintegy a fele az ezres. Ezek azok a címletek, amelyek a hétköznapi készpénzforgalmi helyzetekben gyakran előfordulnak, és amelyek – egy kis figyelmetlenséget is feltételezve – jó eséllyel hozhatók forgalomba.
A jegybanknak a kibocsátó felelősségéből adódóan kötelessége a bajt megelőzni, és a készpénzforgalmat mindenkor korszerűen védett bankjegyekkel biztosítani. Az új bankjegysorozat bevezetése óta új biztonsági elemek alkalmazása révén már több ízben került sor a különböző címletű forintbankjegyek fejlesztésére.
Ez történt most az ezerforintos esetében, amelyen (miközben a bankjegy megőrizte a már jól ismert grafikai elemeit) olyan új biztonsági elemek jelentek meg az előoldalon, amelyek egyrészt megnehezítik a hamisítók dolgát, másrészt könnyítik az azonosítás lehetőségét a mindennapok során. A fejlettebb technológiával gyártott vörösréz színű, hologram hatású fémcsík anyagával, színével és hullámos formájával fokozottabb védelmet nyújt a hamisítás ellen. A 2000 forintoson és a nagyobb bankjegycímleteken már eddig is szerepelt hologram hatású fóliacsík, ezért az új biztonsági elemmel az ezres jól illeszkedik a bankjegysorozat többi címletének sorába.
A címlet előoldalára egy gyöngyház színű, irizáló nyomat is került. Az irizáló sávban a rátekintés szögétől függően az „1000” értékjelzés olvasható. Hasonló iridescens csík található más valuták egyes címletein is, például a kisebb címletű euróbankjegyeken. A bankjegy hátoldala nem változik.
A valódi bankjegyek speciális nyomdai eljárással, úgynevezett metszetmélynyomtatással készülnek, ennek az a tulajdonsága, hogy a nyomtatás során a papírra olyan vastag festékréteg kerül, amely kézzel is kitapintható. Ha veszünk például egy Világgazdaságot, és megpróbáljuk kitapintani a betűket az oldalakon, akkor sokáig próbálkozhatunk, mégsem fog sikerülni. Ha viszont ugyanezt megpróbáljuk egy bankjegyen, akkor azt tapasztaljuk, hogy egy finom körömreszelőhöz hasonlatosan érződnek a meghatározó nyomatok nagy festékréteg-vastagságú vonalai. Az ezresnél például ilyen Mátyás király arcképe, a címer vagy a Magyar Nemzeti bank felirat a bankjegy közepén. Ha tehát kitapintjuk a metszetmélynyomtatást, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a bankjegy valódi.
Április 10-ét követően a forgalom igényeinek megfelelően fokozatosan bocsátják ki az új biztonsági elemekkel ellátott ezerforintosokat, így egy ideig még a korábbi, 1998-ban és 2000-ben megismert változatokkal is találkozhatunk, azonban egy-másfél év alatt természetes módon lecserélődnek a régi típusú bankjegyek.
A Magyar Nemzeti Bank régi és nemes feladatának tekinti, hogy a magyar történelem kiemelkedő eseményeit jeles évfordulók alkalmával pénzeinken megörökítse. Az elmúlt években a jegybank több ízben jelentetett meg emlékérmét, illetve emlékbankjegyet hazánk jeles történelmi évfordulóinak alkalmával.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Bank jubileumi 500 forintos forgalmi bankjegy kibocsátásával kíván megemlékezni. A jubileumi 500 forintos forgalmi bankjegy bankjegyképe – miközben a szokásos ötszázas számos elemét, így II. Rákóczi Ferenc arcképét is megőrzi – több részletében eltér a megszokott 500 forintos bankjegy képétől, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcra utaló képi elemek jelennek meg rajta. A jubileumi forgalmi bankjegy előoldalán piros-fehér-zöldre változik az alnyomatban látható színátmenet, illetve a vízjelmező feletti színváltó nyomaton az 1956. október 23. dátum olvasható. A vízszintes sorszám helyén az 50. évforduló felirat jelenik meg. A hátoldalra a sárospataki vár helyére a Parlament épülete kerül nemzeti színű lobogóval. A jubileumi 500 forintos bankjegyekből októbertől 15 millió kerül forgalomba.
A bankjegykibocsátás mellett az MNB százezer forint névértékű arany és ötezer forint névértékű ezüst emlékérmét, továbbá jubileumi 50 forintos forgalmi érmét jelentet meg az évforduló tiszteletére.
A szerző a Nemzeti Készpénzszakértői Központ vezetője
Ellenőrzés segédeszköz nélkül
A metszetmélynyomtatás tapintásos ellenőrzésén kívül további, segédeszköz nélkül ellenőrizhető biztonsági elemek is találhatók a bankjegyen:Fény felé tartva, átnézetben Mátyás árnyalatos vízjelképe sötétebb és világosabb tónusokból áll
A jobb felső sarok közelében a színváltó festékkel nyomtatott MNB betűket tartalmazó díszítőelem mozgatás hatására a színét bíborról olajzöldre változtatja
Vörösréz színű hologram fóliacsík, melynek felületén a rátekintés szögétől függően az MNB betűk, az 1000 értékjelzés vagy a köztársasági címer látható
A valódi bankjegyek jobb felső sarkában, önmagukban értelmetlen kis vonaldarabkákat látunk, ám ha fény felé tartjuk őket, a bankjegy elő- és hátoldalán látható vonalak egymást kiegészítik, és előtűnik egy
H betű
A bankjegy előoldalát mozgatva ellenőrizhetjük a középen irizáló festékkel nyomtatott sávban ismétlődő 1000 értékjelzést
Fény felé tartva, átnézetben Mátyás árnyalatos vízjelképe sötétebb és világosabb tónusokból áll
A jobb felső sarok közelében a színváltó festékkel nyomtatott MNB betűket tartalmazó díszítőelem mozgatás hatására a színét bíborról olajzöldre változtatja
Vörösréz színű hologram fóliacsík, melynek felületén a rátekintés szögétől függően az MNB betűk, az 1000 értékjelzés vagy a köztársasági címer látható
A valódi bankjegyek jobb felső sarkában, önmagukban értelmetlen kis vonaldarabkákat látunk, ám ha fény felé tartjuk őket, a bankjegy elő- és hátoldalán látható vonalak egymást kiegészítik, és előtűnik egy
H betű
A bankjegy előoldalát mozgatva ellenőrizhetjük a középen irizáló festékkel nyomtatott sávban ismétlődő 1000 értékjelzést Ellenőrzés UV-lámpa alatt A valódi bankjegy papírja optikaifehérítő-mentes. Ez azt jelenti, hogy UV-fényben sötét marad, és nem változik „ragyogó” kékes-fehérre. A kereskedelmi célú sokszorosító papírok ezzel szemben optikai fehérítőt tartalmaznak, ezért kékes-fehéren világítanak az UV-lámpa alatt
A vízszintes sorszám narancsos-vörös színben fluoreszkál
Minden címleten látható az előoldalon egy kékes-zölden fluoreszkáló, a címletre jellemző motívum. Az ezresen UV-fényben a Mátyás címeréből származó holló látható, csőrében a gyűrűvel
A bankjegy felületén az elő- és hátoldalon elszórtan, 3-4 milliméter hosszúságú színes, piros, kék és zöld színű jelzőrostok fluoreszkálnak-->
