Magyarország, az unió fekete báránya

A legmagasabb államháztartási hiányt produkálta Magyarország 2005-ben a huszonöt tagú Európai Unióban – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tegnap nyilvánosságra hozott első adatközléséből. Az államadósság (az euróbevezetés szempontjából mérvadó módszertan szerint) tovább emelkedett, így tavaly is meghaladta a 60 százalékot.
A múlt évben a költségvetési deficit nyugdíjkorrekció nélkül elérte a GDP 7,5 százalékát, vagyis a kormány szeptemberben jelentősen felfelé (4,9 százalékról 7,4 százalékra) srófolt hiánycélja sem teljesült. Az adat megegyezik lapunk korábbi értesülésével (VG, 2006. április 3.). A szám pikantériája egyrészt, hogy a Pénzügyminisztérium három héttel ezelőtt, amikor a hiányszámot Brüsszelnek elküldte, csak a nyugdíjkorrekcióval számolt, 6,1 százalékos adatot közölte a hazai közvéleménnyel, „elfelejtve” megemlíteni, hogy a másik mutató szerint a terv nem teljesült. További érdekesség, hogy ha a tavalyi évközi módszertani váltás (úgynevezett FISIM-korrekció) nyomán a GDP szintje nem emelkedett volna meg, akkor további 0,2 százalékponttal rosszabb lett volna a mutató a jelenleginél.
Az adat rávilágít arra is, hogy a költségvetési hiány a ciklusban az ígéretek ellenére magas, 7 százalék körüli szinten ragadt be. Mindent elmond a hazai fiskális politika teljesítményéről, hogy még a „nyugdíjreformmal könnyített” deficitszám is a legrosszabb egyenleget jelenti az EU-n belül. A mostani számra azonban még nem lehet mérget venni, hiszen az Eurostat szeptemberben a második revízió során változtathat a hiányon, ez a korábbi tapasztalatok szerint további emelkedést jelenthet.
Az uniós statisztikai hivatal közleményéből az is egyértelműen látszik, hogy az eurókritériumoknak való megfelelés vizsgálatakor használatos metodika alapján adódó GDP-arányos államadósság 2004 után tavaly másodszor lépte át a bűvös 60 százalékos határt. Míg tavalyelőtt 60,2 százalékot mutatott, addig a múlt évben már 62,4 százalékra kúszott fel a nyugdíjkorrekció nélküli államadósság.
A gyenge fiskális teljesítmény után egyáltalán nem meglepő, hogy az ICEG gazdaságkutató intézet tegnapi sajtótájékoztatóján a régi-új kormány előtt álló legfontosabb feladatnak a költségvetési stabilizációt jelölte meg. Gáspár Pál, az intézmény igazgatója szerint a piacok megnyugtatása érdekében mintegy 400 milliárd forintos, a GDP 1,6-1,8 százalékára rúgó kiigazításra lenne szükség, máskülönben a deficit az idén elérheti a bruttó hazai termék 9 százalékát. Az ICEG részben az intézményrendszer átalakításától (ez az intézet szerint akár már rövid távon is megtakarítással kecsegtethet), az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika terén a közvetlen lakossági hozzájárulás, valamint a bevételek növelésétől (mint például a 20 százalékos normál áfakulcs emelésétől) várja az említett mértékű fiskális korrekciót. Úgy látják, a forint rövid távon némiképp gyengülhet, amelyet június végéig egy 50 bázispontos kamatemelés követhet, év végén pedig a kurzus visszatérhet a 265 forint/eurós szintre – a felvázolt stabilizáció megvalósulása esetén.

Az Európai Bizottság szóvivője emlékeztetett, hogy a deficitcsökkentésre vonatkozó ajánlásaikat a magyar kormányzat ígéretei ellenére nem teljesítette, és most arra várnak, hogy benyújtsa az új konvergenciaprogramot.

Ennek határideje 2006 szeptembere.

Az Európai Bizottság szóvivője emlékeztetett, hogy a deficitcsökkentésre vonatkozó ajánlásaikat a magyar kormányzat ígéretei ellenére nem teljesítette, és most arra várnak, hogy benyújtsa az új konvergenciaprogramot.

Ennek határideje 2006 szeptembere. -->