Mi történik, ha oldódik a feszültség?
Szerepet játszhat az egyensúlytalanság kialakulásában Kína, Japán és más délkelet-ázsiai országok árfolyam-politikája. Ezek korlátozzák a nemzeti valuta felértékelődését, így reálárfolyamuk alulértékelt a dollárhoz képest, és jelentős devizatartalékokat halmoznak fel. Mindez az amerikai külkereskedelmi deficit növekedését segíti elő, ugyanakkor a felhalmozott dollártartalékok erősítik az alacsony kockázatú dolláreszközök iránti globális keresletet.
Alkalmazkodás. A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzet hosszú távon nem fenntartható. Azonban a korrekció módját, idejét illetően, illetve hogy mely világgazdasági régiókat milyen mértékben érintse, nincs konszenzus.
A korrekció bekövetkezése esetén feltételezhető, hogy az alacsony nemzetgazdasági megtakarítások emelkedésével az amerikai megtakarítási-beruházási rés záródni fog. Ahhoz, hogy a nemzetgazdasági megtakarítások emelkedjenek, szigorítani kell a költségvetési politikát, illetve javulnia kell a háztartási megtakarítások pozíciójának. Utóbbit a reálkamatok erősödése és egy esetleges ingatlanpiaci korrekció segítheti.
Szimulációkkal kimutatták, hogy a folyó fizetési mérleg kiegyensúlyozásához szükséges a dollár reáleffektív árfolyamának jelentős leértékelődése is. Amennyiben azonban egy jelentős reálleértékelődéssel vagy a gazdaságpolitikai preferenciák változásával a dollár elveszíti elsődleges tartalékvaluta státusát, számolni kell a dollárhozamok emelkedésével. Szakértők szerint jelenleg – a külföldi jegybankok dollártartalék-felhalmozása nélkül – az amerikai tízéves hozamok 100-150 bázisponttal magasabbak lennének a 2004-ben tapasztalt átlagos szintnél.
Amennyiben az alkalmazkodási folyamat megindul, nagy valószínűséggel számítani lehet a fenti következményekre, illetve ezek valamilyen kombinációjára. Ilyen az Egyesült Államok belső keresletének visszaesése, a dollár árfolyamának markáns gyengülése, a hosszú hozamok esetleges megugrása. Számottevő szerepe van a stabilizálódási folyamat időbeli lefutása szempontjából annak a kérdésnek, hogy a korrekció nemzetközi gazdaságpolitikai koordináció mellett valósul-e meg vagy a nélkül.
A magyar gazdaság érintettsége. Egy stabilizálódási folyamat mindenképpen befolyásolja a magyar gazdaságot konjunkturális és pénzügyi csatornákon keresztül egyaránt.
Egyrészt a magyar gazdaság legjelentősebb európai külkereskedelmi partnerei nagyban függnek az Egyesült Államokba irányuló kiviteltől, így az amerikai stabilizálódás a magyar exportot is negatívan érintheti. A magyar kivitel jelentős része ugyanis integrálódott az európai exporttermékek hozzáadottérték-láncába. A visszaesést az európai országok esetében a belső kereslet javulása ellensúlyozhatja.
Ugyanakkor a kiegyensúlyozódási folyamat során számítani lehet arra is, hogy az eurózóna exportja erőteljesen visszaesik az amerikai piacokról való kiárazódás következtében. Az európai kivitel az Egyesült Államokból azáltal szorulhat ki, hogy a korrekció során valószínűleg felmerülő dollár reáleffektív árfolyamgyengülés elsősorban az euróval szemben valósul meg. (A kizáródás kisebb lehet, ha a dollár leértékelődése nem csupán az euróval, de a jelentősebb ázsiai valutákkal szemben is megvalósul.)
Lehet a korrekciónak olyan következménye is, miszerint a hoszszú dollárhozamok emelkedése megváltoztatja a befektetők preferenciáit egyes pénzügyi eszközökkel szemben. Így a jelenlegi magas kockázatéhség mérséklődhet, és nagymértékben növekedhetnek a feltörekvő piaci eszközöktől elvárt hozamfelárak. Magyarországon ennek folyományaként emelkedhetnek a folyó fizetésimérleg-hiány finanszírozásának költségei. A kockázati étvágy továbbá visszaesése erőteljes tőkekivonást eredményezhet a feltörekvő piacokon, ez a forint/euró árfolyam számottevő gyengüléséhez vezethet. BP
