Áldozatokat szed a brüsszeli szigor
Lapzártánk után ért véget az Európai Parlamentben az a vita, amelyet az eurózóna jövőbeni bővítési feltételeivel foglalkozó jelentésről folytattak. Werner Langen német néppárti képviselő jelentése óv a közös valuta túl gyors bevezetésétől az új EU-tagállamokban, és a maastrichti kritériumok szigorú betartását követeli meg.
„Az euró túl korai bevezetése az övezethez való csatlakozásra váró tagállamokban akadályozhatja a gazdasági konvergencia folyamatát, a rögzített valutaárfolyamok súlyos alulértékeltségéhez vezethet az átállás fordulónapján, lelassíthatja a folyó fizetési mérleg hiányának helyreállítását, ezzel megnehezítheti a gazdaság politikailag szükséges és minden érintett fél által kívánt gyors helyreállítását” – olvasható a jelentés indokolásában. A német képviselő tervezete szerint az euróövezet hosszú távú stabilitásának mindig elsőbbséget kell élveznie a valutaunió bővítésével szemben. A jelentés egyben leszögezi azt is, hogy az eurózóna monetáris biztonsága felett őrködő stabilitási és növekedési paktum fellazítása után „hatalmas jelentősége van annak, hogy már a kezdetekben teljes mértékben betartsák a feltételeket”.
Az elfogadandó tervezetben nem lesz szó konkrét országokról, csak elvekről, miszerint minden maastrichti kritériumot be kell tartani, illetve megbízható statisztikai adatokat kell közölniük a belépésre váró országoknak – nyilatkozott lapunknak Becsey Zsolt néppárti euróképviselő, mielőtt felszólalt volna a jelentésről szóló vitában. Az EP gazdasági és pénzügyi bizottsága keddi ülésén meghallgatta az eurócsoport jelenlegi elnökét, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt.
Az ülésen az EP szakbizottságának egyetlen magyar tagja nyíltan bírálta az Európai Bizottság május közepi döntését, amely elutasította Litvánia eurócsatlakozási kérelmét. (Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ugyanis az idén 3,5 százalékos lesz a litván infláció, ami ha néhány század százalékponttal is, de meghaladja a kívánt 2,7 százalékos küszöböt.) Becsey lapunknak elmondta: Brüsszel a litván inflációs adatok számításakor nem különböztette meg a belső gazdasági teljesítmény, illetve a külső – jórészt egyszeri vagy rövid távú – okok miatti árnövekedést. A magyar képviselő szerint az is támadható, hogy az Európai Bizottság szankciók nélkül elnézi, hogy a 12 tagú euróövezet négy tagállamának (Portugália, Spanyol-, Görögország, Luxemburg) Litvániához képest jóval rosszabb inflációs mutatója van. Becsey úgy véli, Brüsszel a gazdasági alulfejlettség bizonytalan körvonalú, a konvergenciakritériumok között még csak nem is értelmzett kategóriáját használja fel a felzárkózó tagállamok csatlakozásának hátráltatására. Jövőre Észtország és Szlovákia, majd a több új tagállam euróérettségét értékelik, és félő, hogy ezen országok Litvániához hasonlóan áldozatai lesznek ennek a brüsszeli megközelítésnek – állítja. A képviselő szerint rossz üzenet lenne az új tagállamok felé, hogy amíg fel nem zárkóznak a jómódúbb régiekhez, addig ne lépjnek be a közös valuta övezetébe.
A Fidesz képviselője azt is felvetette az eurócsoport elnökének, hogy az inflációs kritérium meghatározásánál a három legkisebb inflációs rátájú EU-tagállam és nem euróövezeti tagország árdrágulási szintjét veszik alapul. (A közös valuta bevezetéséhez szükséges kritérium szerint az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb pénzromlási mutatót felmutató tagállam átlagos árdrágulási szintjét.) Jelenleg ugyanis a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam közül kettő (Svédország, Lengyelország) nem is tagja a valutauniónak. Amennyiben az eurózóna három legalacsonyabb inflációjú tagországát veszik alapul, Litvánia könnyedén megfelelt volna az árstabilitási kritétiumnak – jegyezte meg Becsey Zsolt.
A magyar képviselő a tegnap késő este megvitatott tervezettel kapcsolatban azt is elmondta, hogy abba az új tagországok képviselőinek kérésére bekerült, hogy a felzárkózó tagállamok esetében az inflációs kritériumok teljesítésénél figyelembe kell venni az úgynevezett Balassa–Samuelson-hatást, miszerint a gyorsan növekvő, felzárkózó gazdaságokat elkerülhetetlenül magasabb inflációs szint jellemzi az átmeneti időszak alatt.
Javaslat a közös eurócsatlakozásra
A lett miniszterelnök szerint országának, illetve a másik két baltikumi államnak, Litvániának és Észtországnak közösen kellene bevezetni az eurót 2010 körül, ami megkönnyítené az átállást és csökkentené a költségeket.Aigars Kalvitis úgy véli, a litván eurócsatlakozási kérelem brüsszeli elutasításában az is szerepet játszhatott, hogy Vilnius önállóan kívánta bevezetni a közös európai valutát a balti régióból. Litvánia – a belépési kérelmét az inflációs szint miatt később visszavonó Észtország mellett – eredetileg azt tervezte, hogy 2007 januárjában bevezeti az eurót.
Lettország – szintén a gyors gazdasági növekedéssel járó magas árdrágulási szint miatt – már lemondott e lépés eredetileg kitűzött 2008-as megtételéről.
Aigars Kalvitis úgy véli, a litván eurócsatlakozási kérelem brüsszeli elutasításában az is szerepet játszhatott, hogy Vilnius önállóan kívánta bevezetni a közös európai valutát a balti régióból. Litvánia – a belépési kérelmét az inflációs szint miatt később visszavonó Észtország mellett – eredetileg azt tervezte, hogy 2007 januárjában bevezeti az eurót.
Lettország – szintén a gyors gazdasági növekedéssel járó magas árdrágulási szint miatt – már lemondott e lépés eredetileg kitűzött 2008-as megtételéről. -->
