Kényszerű többletteher-vállalás
Még az eva és a munkavállalói egészségbiztosítási járulék egyre valószínűbbnek látszó emelése után is nagy lesz a kísértés arra, hogy egy vállalat a munkát ne alkalmazottal végeztesse el, hanem akár megbízási, akár vállalkozói kontraktus keretében – legalábbis ha csupán pénzügyi szempontokat veszünk figyelembe. Persze egészen más dimenzióba helyezi a kérdést a színlelt szerződésekre vonatkozó adómoratórium, amely június 30-án véget ér. Igaz, ezzel kapcsolatban még közel sem tisztázott minden kérdés.
Szeptember 1-jétől a jelenlegi 15 százalékról 25-re nőhet az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa, s a duplájára a most négyszázalékos munkavállalói egészségbiztosítási járulék (VG, 2006. május 31.). Lapunk kiszámolta, hogy az új kondíciókkal mennyi pénz maradna a munkát végző személy zsebében különböző jogviszonyok mellett, ha az érintett cég összköltsége nem változik. Ha azt az esetet vesszük, amikor a munkaviszonyban levő illető havibére 200 ezer forint, 114 ezres nettó jövedelme marad, ám a foglalkoztatónak csaknem 270 ezer forintjába kerül. Ha ugyanezt a tevékenységet megbízási szerződés keretében, honorárium fejében látja el a magánszemély, akkor közel 192 ezret vihet haza. A legkedvezőbb eset, ha evázik az illető, akkor a megkötött vállalkozói szerződéssel 206 ezer forint a jövedelme.
Más költségszinteken mások az arányok: csak a minimálbérhez nagyon közeli érték mellett jár jobban a munkabért felvevő személy az evázónál, havi 80 ezres bruttó bérnél már ugyanakkora a hazavitt jövedelem, utána pedig egyértelműen utóbbi kerül kedvező helyzetbe (például 400 ezer forintos bérjövedelemnél a munkaviszonyban dolgozó az evázó zsebben maradó jövedelmének 45 százalékával kénytelen megelégedni). A honoráriumot kapó illetőnél is hasonló a tendencia, igaz, a „metszéspont” a 150 ezer forintos bruttó bér esetén adódó vállalati összköltségnél van, 536 ezer forintos teljes kiadás mellett (amit 400 ezer forintos bérjövedelem generál) pedig az evázó hazavitt pénzének négyötödével kénytelen beérni. Gyakorlatilag azonban azt lehet mondani, nagy vonzerőt jelent egy evás céggel elvégeztetni a munkát, sőt még a megbízási szerződés is pénzkímélőbb megoldás, mint egy alkalmazottat felvenni a feladatra.
Több vállalatnak azonban nem lesz választási lehetősége – már ha a hatósági fenyegetettség hatására legális keretek közé tereli a munkavégzést. Mint ismert, e hónap végén jár le a színlelt szerződésekre vonatkozó adómoratórium: ha az APEH bújtatott munkaviszony keretében, de más jogviszonyban történő munkavégzésre bukkan, akkor július 1-jétől az elmaradt közterhek megfizetésére kötelezheti a céget és a magánszemélyt, ráadásul bírságot is kiszabhat, s a büntetőjogi fenyegetettség is fennáll. Számos társaságnál színlelt szerződések vannak, ami kényszerhelyzet eredménye – mondta Némethy László, az AmCham elnöke a szervezet és a Deloitte tegnapi közös rendezvényén. Kifejtette: a magas élőmunkaterhek miatt a csak alkalmazottal dolgoztató vállalkozások profitja – ha egyáltalán van – jócskán elmarad azok nyereségétől, amelyek alvállalkozókkal végeztetik el ugyanazt a munkát.
Ahol még nem volt adóhatósági ellenőrzés emiatt, ott a cégnek nem kell bejelentenie az APEH-nek, hogy átalakította vagy megszüntette az eddig színlelt kontraktusokat – hívta fel a figyelmet Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. Árulkodó jel a bújtatott munkaviszonynyal kapcsolatban, ha a papíron megbízási kontraktussal munkát végző személyre kiterjed a cég cafeteriaszabályzata, a legálisan is alkalmazottakhoz hasonlóan bónuszban részesül, vagy az adott vállalkozás cégautóját használja, esetleg a szóban forgó társaság munkavállalójával dolgoztat – emelte ki Gyuricsku Eszter szenior menedzser.
Az eva esetleges emelése és a januárban debütált, bizonyos szakmákat érintő egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás eltörlése (utóbbi esetében figyelembe véve az adómoratórium lejártát) abba a kívánatosnak nevezhető irányba visz, hogy közeledjen egymáshoz a munkát végző magánszemélyek adóterhelése – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Oszkó Péter. Hozzátette: a két lépés eredményeként adódó magasabb költségvetési bevételt egyúttal tanácsos lenne az élőmunkaterhek mérséklésére fordítani, így pedig személyenként kisebb elvonáshoz juthatnánk. Ebben teljes az egyetértés közte és Némethy László között. Az AmCham elnöke leszögezte, hogy a fekete- és szürkegazdaságban tevékenykedőkön kellene bevasalni a büdzsé rendbetételét segítő többletbevételt.
