A legszegényebbeket keményen sújtaná a vizitdíj
A statisztikai adatok nem támasztják alá, hogy a vizitdíj bevezetése visszafogná az orvos-beteg találkozások számát – derül ki a GKI Egészségügyi Kutatóintézet felméréséből. A dokumentum szerint a vizitdíj bevezetésével szemben a legsúlyosabb ellenérv, hogy a legszegényebbek akkor sem tudják, vagy akarják majd kifizetni még az alacsony összegű díjat sem, ha indokolt az ellátásuk, és így a nem időben kezelt betegek későbbi, a betegség előrehaladottabb stádiumában történő kezelése rontja az életkilátásokat, és jelentősebb terhet ró az egészségügyi kasszára. A háziorvos-beteg találkozások jelentős hányadát a gyógyszerfelírások generálják, ráadásul az orvos egy alkalommal csak egy havi gyógyszeradagot írhat fel. Így egy krónikus betegnek e célból akár évi 12 alkalommal is meg kell jelennie orvosánál. Emellett - hívja fel a figyelmet a dokumentum - számos szakellátás igénybevételéhez a betegnek házi orvosi beutalásra is szüksége van. „Mielőtt döntés születne a vizitdíj bevezetéséről, és kiemelten az alapellátást is érintve, célszerű volna számos szervezeti kérdést, folyamatot elemezni, melyek közvetlen hatást gyakorolnak a betegforgalomra” - írja a GKI-EKI. A mindenki által kifizethető vizitdíj bevezetésével növelni lehet a betegek felelősségét, és arra lehet ösztönözni őket, hogy csak akkor menjenek orvoshoz, ha valóban szükséges. Emellett a vizitdíj bevezetése csekély mértékben növeli az egészségügyi kassza bevételét - attól függően, hogy az alapellátásban bevezetik-e - mintegy 20-30 milliárd forinttal, ha kétszáz forint lenne a vizitdíj, valamint „megzavarja a hálapénz-fizetés intézményét” - olvasható a GKI anyagában. A kormányprogram egészségügyről szóló részében az áll, hogy "(...) a biztosítottak részéről mérsékeljük az egészségügyi szolgáltatások indokolatlan, felesleges és túlzottan gyakori igénybevételét"; e szabályozás egyik eszköze lehetne a vizitdíj, bár bevezetéséről döntés még nem született. (MTI)
