Az IMF beszél, a PM hallgat

Az idén akár a GDP 11 százalékát is elérheti a költségvetési hiány – áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) zárómegállapításai között. Az IMF-delegáció – a szokásos IV. cikkely szerinti éves látogatás eredményeiről szóló összegzésében – szemlátomást egészen másként látja a költségvetési folyamatokat, mint a kormányzat, amely eddig kitart a 6,1 százalékos GDP-arányos hiányterve mellett. Igaz, Veres János pénzügyminiszter tegnapi megnyilvánulásaiból arra lehet következtetni, hogy a jövő héten a kormány is új számmal áll elő. Veres egyébként tegnapi miniszterjelölti meghallgatásán a parlament költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságában az idei deficittel kapcsolatban megjegyezte: a napokon belül az Országgyűlés elé kerülő törvénymódosítások között lesz a költségvetési törvényt változtató módosítás is. (Kommunikációs szempontból szép kihívás lesz a stabilizációs intézkedések ismertetése, hiszen az adóemelés és a kiadáscsökkentés mellett az idei deficitterv felfelé srófolását is be kell jelenteni.)
A költségvetés állapota – emiatt az IMF szerint a pénzügyi válság kockázatával is számolni kell –, valamint a jövő évre várható 2-2,5 százalékpontos GDP-arányos deficitcsökkentés öszszességében azt is jelenti, hogy a 2010-es euróbevezetést nem tartják valószínűnek a valutaalap szakértői. Ehhez ugyanis 2008-ra 3,5 százalékos hiányt kellene elérni, ez pedig az IMF-előrejelzés alapján gyakorlatilag lehetetlen. A régi-új pénzügyminiszter a bizottsági meghallgatásán sokat sejtetően jelezte, hogy már most is más hiánylefutási pályával számolnak, mint amit a legutóbb elküldött, ám visszadobott konvergenciaprogramban felvázoltak. Csak emlékeztetőül: abban évente 1,4 százalékpontos deficitlefaragást ígértek 2008-ig. Veres nem válaszolt lapunk azon kérdésére, miszerint kitolják-e az euróbevezetés céldátumát, vagy a már amúgy is igen nehezen megvalósíthatónak tartott deficitcsökkentési pálya helyett egy még meredekebb mellett teszik le voksukat. Az előbbi verziót erősíti a tárcavezető azon kijelentése, miszerint a ciklus második felében felelnek meg a maastrichti kritériumoknak (amely után két évvel lehet legkorábban átvenni az eurót – a szerk.).
A kormány felismerte a helyzet súlyosságát, és programja üdvözlendő kezdeményezéseket tartalmaz – mondta Ashoka Mody, az IMF európai főosztályának igazgatóhelyettese, a delegáció vezetője. A kiigazításnak alapvetően a kiadáscsökkentésen kell alapulnia, de nem nélkülözheti az adóemelést sem. A semlegesség jegyében az adóalap-szélesítés, az áfakulcsok egységesítése és új adónemként a széles körű ingatlanadózás bevezetése támogatandó elképzelés, ugyanakkor az élőmunka és a tőke adóterheinek ad hoc intézkedésekkel történő növelése kockázatos lehet. A megállapítások azért is érdekesek lehetnek, mert Veres szerint még nincs végleges döntés a stabilizációs intézkedésekről, jelenleg is többféle változat létezik. Az mindenesetre feltűnő, hogy a kormányoldalon gőzerővel készítik elő a terepet a változtatások előtt. Veres kinevezését többségében (16-12-1 szavazási aránynyal) támogatta a bizottság.
Az IMF azt is javasolja, hogy a PPP-tevékenységeket a kormány vezesse vissza a büdzsébe. Ez jó ürügy lehetne arra, hogy az autópálya-építések elszámolásának módszertani szempontból amúgy is eléggé kétséges formájától a kormány önként elálljon, és ne méresse meg őket az Eurostatnál. (Természetesen ez a hiányt tovább növelné, mintegy 1,1 százalékponttal.)
A szakértők a nyugdíjrendszer ügyében bátrabb lépéseket sürgetnek, ez megerősíti azt a hírt, hogy ezen a területen a kormány nem áll neki a reformoknak. BR–MI

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azonban sietett leszögezni: a kormány egyáltalán nem ért egyet ezzel a meglátással, és kitart a jelenlegi, ±15 százalékos árfolyamsáv mellett.

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azonban sietett leszögezni: a kormány egyáltalán nem ért egyet ezzel a meglátással, és kitart a jelenlegi, ±15 százalékos árfolyamsáv mellett. -->