Bénító a lánctartozás mérete: ezermilliárd a tét
Óvatos becslések szerint négy-ötszáz, mások szerint ezermilliárd forintra rúg a hazai vállalkozók körbetartozása. Pontos számot azonban senki sem tud mondani. Egyöntetű a vélemény: a lánc végén a kkv-k vannak, ők finanszírozzák a tartozásokat. A számlák sorban állása leginkább az építőipart, a kereskedelmet, az élelmiszeripart, a fuvarozást és a textilipart sújtja. A kormány az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kezdeményezésére áprilisban döntött a vállalkozói körbetartozások kezelésére vonatkozó kormányzati lépésekről.
Ezek közül kettő a közbeszerzéssel kapcsolatos. A vonatkozó törvénynek a vállalkozói körbetartozások mérséklését célzó módosításának tervezete már közigazgatási egyeztetés alatt áll – értesült lapunk –, és az igazságügyi tárca máig várta az észrevételeket. A mikro-, kis- és középvállalkozások faktorálási kockázatát csökkentő és a vevőoldali intézkedéseket növelő három program pedig már nagyrészt megvalósult.
A Hitelgarancia Zrt. sorra köti (eddig 15 céggel) a faktoringszervezetekkel a faktoringügyletek mögé állítható kezességvállalásokról szóló megállapodást – tudtuk meg Radnai György vezérigazgatótól. Az erre szánt keret 40 milliárd forint, de ez bővíthető. A Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-re (Mehib) rótt két feladat is sínen van. Szakács Tibor vezérigazgató lapunknak elmondta: az 50 milliárd forintos szállítási hitelbiztosítási keret terhére már megkötötték az első szerződéseket; s kidolgozták a Biztonság nevű kötvényt a kis- és középvállalkozások exportkockázatának kezelésére. Ennek brüsszeli engedélyezése is folyamatban van; várhatóan két hónap múlva a konstrukció elindítható.
Egyévnyi kényszerszünet után a gazdasági tárca a napokban háromszázalékos kamattámogatással, hitelgarancia-vállalási lehetőséggel és átalakított feltételekkel ismét elindította a Lánchíd faktoringprogramot.
Mindazonáltal a szakmai szervezetek ezt sem tartják elegendőnek – újabb és újabb javaslatokkal állnak elő, lobbiznak a képviselőknél. A magánszektor is rámozdult a témára, fantáziát látnak a követelés-nyilvántartásban. A piaci szereplők között már verseny alakul ki, van, akinek ingyen is megéri a szolgáltatás.
Nem véletlenül, hiszen például az Opten Kft. adatbázisából forintra pontosan megállapítható: 2004. december 31-én a magyar cégek összes kinnlevősége 12 ezer milliárd forint volt, éves árbevételük 49 ezer milliárdot tett ki. Ez a 24,5 százalékos arány jócskán meghaladja a 2000-es 18,2-est. Igaz, óvatosan kell bánni ezzel az adatsorral is, hiszen szakértők szerint korántsem jelzi egyértelműen a körbetartozás növekedését. Ennek oka, hogy a mérlegadatok nem árulkodnak arról, mekkora a lejárt követelésállomány. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy ugyanezen időszak alatt a felszámolt vállalkozások összes működő vállalkozáshoz viszonyított aránya is 31 százalékkal emelkedett (igaz, az elmúlt három évben lényegében stagnált).
