Feleslegesek az államilag támogatott lakáshitelek?
Áprilisban is folytatódott az a két évvel ezelőtt indult tendencia, amelynek eredményeképpen lassan elsorvad, „marginalizálódik” a lakáshitelezésen belül az államilag támogatott hitelek rendszere – mondta lapunknak Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója. Az iroda legfrissebb elemzése szerint az év első négy hónapjában összesen 159 milliárd forint lakáscélú hitelre szerződtek a bankok, ebből még a 46 milliárdot sem éri el a támogatott kölcsönök összege. Két évvel ezelőtt éppen ilyenkor az akkori 155 milliárdos összhitelből még 142 milliárdot tett ki az állami segítséggel felvett kölcsön. Varga Dénes úgy véli, logikus lenne leállítani a rendszert, hiszen ma már a támogatás semmit sem ér, pusztán fölösleges kiadást jelent a költségvetésnek. Ráadásul a hitel felvevőinek sem éri meg, hiszen a piaci, devizaalapú hitel olcsóbb, mint a támogatott. A gazdaságkutató szerint nem elfogadható az a kormányzati érvelés, miszerint nincs értelme a rendszer megszüntetésének, mert az mindössze legfeljebb ötmilliárdot hozna a költségvetésnek.
Úgy véli, azt is figyelembe kell venni, hogy a 2004 áprilisa óta – ekkor jelentek meg az olcsó devizahitelek – kötött, és szerinte fölösleges szerződések után a következő években is „ketyeg” a fizetési kötelezettség. Az iroda kalkulációi alapján ha megmarad a szisztéma, akkor az euró bevezetéséig minden évben legalább 170 milliárdnyi – 2009 végéig összesen 1000 milliárdos – új, támogatandó hitelállomány keletkezik. Az ennek kapcsán kifizetett állami dotációk összvolumene meghaladja majd a 60 milliárd forintot.
Ezt az összeget, valamint az szja-kedvezmény megszüntetésével keletkező forrást a devizanem megkötése nélkül a lakáscélú hitelek (tehát értelemszerűen a devizahitelek) támogatására kellene fordítani – ajánlja Varga Dénes, aki szerint ezzel még olcsóbbá válhatnának a hitelek, s többen léphetnének be a lakáspiacra. A szakember – a kormányzati elképzelésekkel szemben – azt állítja, hogy valójában így lehetne elősegíteni a lakásmobilitást, nem pedig a bérlakások építésének a támogatásával. Ez utóbbi ugyanis amellett, hogy igazságtalan, nem is hatékony, hiszen pár száz vagy ezer bérlakás megépítésével sem lehet érdemben növelni a hazai bérlakásállományt. BJA
