Gigatárcává növelik a GKM-et

Az eddigiektől gyökeresen eltérő filozófiát követő alapvetően új – karcsúsított – struktúrában működik júliustól az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot és a kutatás-fejlesztési tevékenység irányítását is magába olvasztó Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – értesült a Világgazdaság. A kiindulási pont az, hogy a tárca dolgozza ki a hozzá tartozó területek stratégiáját, a szabályozói funkciókat azonban a független hatóságoknak kell ellátniuk. Számos, ma a GKM, illetve az IHM által végzett tevékenységet olyan szervezetek vesznek át, mint például az energia- vagy a versenyhivatal. A cél egy fejlesztési fókuszú minisztériumi szervezet kialakítása, s ennek érdekében megszűnik a szakági szervezeti felépítés, helyébe feladatorientált, projektműködést lehetővé tevő struktúrát alakítanak ki.

Az új struktúrában a felső vezetők száma drasztikusan csökken. A GKM-nél jelenleg két politikai és egy közigazgatási államtitkár dolgozik, munkájukat hat helyettes államtitkár segíti; az IHM-nél egy-egy politikai és közigazgatási államtitkár s három helyettes államtitkár van. Az elképzelések szerint három szakállamtitkár dolgozik majd a tárcánál – a gazdaságfejlesztési, az infrastrukturális, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területét irányító szakember. A titkárságot leszámítva az elsőhöz négy, a másodikhoz öt s a harmadikhoz is négy főosztály tartozik majd. A szervezeti egységek száma is kevesebb mint a felére apad: ma a két minisztériumban összesen hetven van, az új felállásban harminc sem lesz. Mindez a létszámot is jócskán érinti: a két tárcánál ma 850-en dolgoznak – az év végére minimum húsz százalékukat leépítik, a jövő év végére már csak 450-en lesznek. Ezt részben a szabályozási funkciók leadása is indokolja, részben az is, hogy sok esetben párhuzamosan ugyanazt a feladatot több ember is ellátja az összeolvadó két tárcánál.

Folytatódni fog a háttérintézmények már megkezdett felülvizsgálata. A folyamat kezdetekor még 43 ilyen intézmény tartozott a GKM-hez, ma már csak 25. Továbbra is lesz olyan, amely megszűnik, lesz, amelyet privatizálnak, illetve kiszerveznek. Az IHM-hez tartozó háttérintézmények ugyanerre a sorsra jutnak.

Némi félreértésre adhat okot, hogy a leendő külügyminiszter és Gyurcsány Ferenc kormányfő által aláírt megállapodásban Göncz Kinga feladatául szabták az export- és befektetésösztönzést „a gazdaságdiplomácia eszközeivel és az egységes külképviseleti hálózaton keresztül”. Ugyanakkor a Kóka János által aláírt hasonló dokumentumban utalás sincs ezekre a feladatokra. Ez azonban értesüléseink szerint nem jelent változást a GKM-nek, csupán az a célja, hogy erősödjön a gazdasági érdekérvényesítés a diplomáciai karban is. A külgazdasági tevékenység irányítója marad Kóka János, az erre szánt költségvetési pénzek felett is ő rendelkezik. Úgy tudjuk, hogy van olyan elképzelés, amelynek értelmében megerősítik a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t (ITDH), hogy a jövőben a befektetésösztönzés területén minden konkrét tárgyalást ők folytassanak le, a tárca pedig tényleg „csak” az egyedi kormánydöntéssel támogatott projekteket készítené elő.

Hasonlóképpen marad a GKM hatáskörében és felügyelete alatt az MFB, már mint a magyar vállalkozások bankja. Ráadásul az európai uniós források jelentős részére kiírandó pályázatokat a Bajnai Gordon által vezetendő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fogja ugyan levezényelni és koordinálni, de a fejlesztési stratégiák megalkotásában a GKM vezető szerepet kap.

N. Vadász Zsuzsa-->