Kevés részvénytársaság alakul
Eddig nem tolongtak a vállalatok azért, hogy – az immár bő másfél éve meglévő lehetőséggel élve – európai részvénytársasággá (Societas Europaea, SE) alakuljanak át. Pierre Delsaux, az Európai Bizottság illetékes igazgatója most vizsgálatot kezdett a tapasztalatok felmérésére és annak eldöntésére, érdemes-e a kisebb méretű cégeknek is létrehozni egy hasonló „összeurópai” társasági formát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung mindenesetre úgy értesült, hogy ha lesz is „európai rt.”, arra még jó ideig várni kell.
Az SE elvben nagyon vonzó lehet azon nagyvállalatok számára, amelyek székhelyüket egyik tagállamból a másikba kívánják áthelyezni, más európai céggel kívánnak összeolvadni vagy egyszerűen csak európaiságukat szeretnék demonstrálni. A valóság azonban nem ennyire rózsás. A többéves huzavona után elfogadott direktíva meglehetősen nagy szabadságot adott a tagországoknak az SE szabályozásánál, így egyes szakértők szerint valójában nem egy-, hanem huszonötféle európai rt.-ről beszélhetünk. Németország például érvényesítheti a rendkívül széles körű munkavállalói beleszólás (Mitbestimmung) modelljét, ez elriasztja a német vállalatokkal SE formában összeolvadást tervező külföldi partnereket.
Ennek fényében nem csoda, hogy eddig csupán hét valódi, tehát munkavállalókat alkalmazó és tényleges gazdasági tevékenységet végző európai rt. alakult (összesen 30 társaságot jegyeztek be SE-ként, ám ezek között egyszerű postafiókcégek is vannak). Az osztrák Strabag vagy a finn Elcoteq esetében az összeurópai imázs megteremtése volt az elsődleges cél, az Ausztria és Olaszország közötti Brenner vasúti alagutat építő Brenner Basistunnel számára pedig a határon átnyúló tevékenység indokolta az SE cégforma választását.
Tavaly nyár óta egy magyar cég, a Graphisoft is SE formában működik. Az építészeti szoftvereiről világszerte ismert holding hosszú ideig Hollandiában volt bejegyezve, hogy a külföldi tőzsdéken nagyobb bizalmat ébreszszen a befektetőkben. A tavaly júliusi SE-vé alakulás megteremtette a lehetőséget, hogy az operatív központ mellé a Graphisoft holdingja is Budapestre települjön – mutatott rá Bojár Gábor, a cég elnöke annak kapcsán, hogy az ősz folyamán kezdeményezték az áttelepülést (VG, 2005. november 24., 13. oldal). A Budapestre telepítéssel évi néhány százezer euró többletköltség takarítható meg, amelybe a kinti ügyvédek, adótanácsadók, könyvelők fenntartása, illetve az adózási procedúra kerül. Nem beszélve a magyarországitól eltérő jogrendszer figyelemmel kísérésével járó adminisztrációs és egyéb többletterhekről – indokolta a lépést a társalapító elnök.
Brüsszelben az SE-k csekély száma ellenére biztatónak tartják, hogy az utóbbi időben több fontos nagyvállalat is bejelentette átalakulási szándékát. Közéjük tartozik a német Allianz biztosító, a francia Suez és a svéd Nordea Bank is. Más kérdés, hogy például az Allianz alapvetően az olasz RAS csoport teljes körű beolvasztása érdekében döntött az átalakulás mellett; ez az európai vállalatfúziós direktíva 2007 végén várható életbelépése után már nem lesz szempont, tehát csak akkor válik el, vajon az SE tényleges igényt elégít-e ki, vagy a fúziós direktíva kihúzza alóla a talajt.
