Nem csaltak, de pazaroltak

Útösszeköttetés nélküli, semmibe vezető híd, kihasználatlan grandiózus uszoda, raktáron porosodó számítógépek – az Európai Számvevőszék jelentése szerint többek között ezek az eredményei az uniós támogatással megvalósult projekteknek Bulgáriában és Romániában. Az uniós testület 2005 első felében 11 PHARE-projektet vizsgált meg a két országban, amelyek Bulgária esetében 14 millió, Romániánál 51 millió eurót tettek ki. (A PHARE-program keretében 2000 és 2004 között Bulgária összesen 511 millió eurós, míg Románia 1,4 milliárdos támogatást kapott.)
Az ellenőrzés időpontjában a vizsgált uniós beruházási projektek több mint felénél támogatásokat nem vagy csak részben az eredeti céloknak megfelelően használták fel – állapítja meg a jelentés. Emellett a projektek teljesítése, eredményei néhol az eredeti menetrendhez képest kétéves csúszással valósultak meg.
A jelentés számos félig befejezett vagy látszólag teljesen haszontalan, illetve nem is funkcionáló beruházási projektet sorol fel. Maarten Engwirda számvevő a jelentés bemutatáskor a Románia és Moldova között felépült híd példáját hozta fel. A Prut folyó felett 3,1 millió euróért megépített átkelőt a 2004. decemberi átadásakor még nem igazán lehetett kihasználni, ugyanis akkorra még nem épült meg a moldovai oldalon a hozzá kapcsolódó útszakasz. Az ellenőrző pontokat sem állították fel a határ mindkét oldalán.
A bolgár ügyészség 1,8 millió euró értékben kapott támogatást a helyi, regionális és központi hivatalai informatikai rendszerének korszerűsítésére. Azonban a számvevőszék által felkeresett nyolc hivatalból csak egy helyszínen használták a támogatott szoftvert, illetve az egyik hivatalnál 37 számítógépet használat helyett a raktárban tartottak. A romániai Piatra-Neamtban egy grandiózus turisztikai fejlesztési projekt keretében pedig sikerült felhúzni egy a jelentés által csak „olimpiai versenyuszoda méretűnek” nevezett medencét – turisták által alig látogatott helyszínen.
A számvevőszéki jelentés szerint az Európai Bizottságot is felelősség terheli, amiért nem tudja biztosítani az uniós támogatások hatékony felhasználását a két tagjelölt országban. A hivatal szerint Brüsszel túlbecsüli a bolgár és román hatóságok igazgatási kapacitásait, és gyakran túl ambiciózus célkitűzésekbe, határidőkbe egyezik bele.
A kifogásolt projektek többségét időközben befejezték, így az ellenőrzés óta már felépült a moldovai összekötő út is – idézi az EUobserver az Európai Bizottság számvevőszéki jelentésre reagáló szóvivőjét. A brüsszeli tisztviselő szerint azóta mind Szófia, mind Bukarest fokozta adminisztrációs kapacitását a projektek végrehajtásánál. Fontos azt is megjegyezni, hogy a jelentés egyáltalán nem utalt csalásra – emelte ki a bizottsági szóvivő.
Magyarország esetében az uniós források felhasználásánál eddig nem állapított meg nagy szabálytalanságot az Európai Számvevőszék, a PHARE-programnál pedig számos – még 1995–1998-as – projekt záróauditjával is adós az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának ellenőrző részlege, tudtuk meg Iglói Gabriellától, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) főosztályvezetőjétől.
Az Európai Számvevőszék mintavétel alapján végzi munkáját, a bizottsági ellenőrök viszont projektről projektre haladnak. Jelenleg a 2000. évi PHARE-projekteket vizsgálják, magyar részről az utolsó PHARE-kifizetést 2006. november 30-ig kell végrehajtani. Ezt követik a záróauditok, amelyek véglegesítése is eltart egy darabig – közölte az NFH illetékese. Szerinte a tagállamokban, így Magyarországon is jelentősen megnöveli a költségeket, hogy a dokumentumok tárolásáról bizonytalanul hosszú ideig kell gondoskodni az uniós auditálási folyamat elhúzódása miatt. Ha mondjuk egy 1998-as projektet veszünk példának, akkor – az ötéves dokumentummegőrzési kötelezettség szerint – 2003–2004-ig kellene tárolni a különböző szerződéseket, számlákat, jelentéseket stb. Mivel kitolódnak a záróauditok, ezért növekszik a megőrzési idő is – mondta el Iglói Gabriella. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy nincs ok elbizakodottságra, hiszen a strukturális alapokból kapott támogatások felhasználásának ellenőrzése Magyarország esetében még csak ezután – várhatóan 2007–2008-ban– fut fel.
Eddig nem jutottunk, nem juthattunk el szabálytalanságok megállapításáig, mert olyan lassú és bürokratikus a magyarországi pályázati intézményrendszer, hogy a legtöbb sikeres pályázó még csak a szerződéskötésnél tart – nyilatkozta lapunknak Bényei Andrásné, a Civil Foglalkoztatási Műhely elnöke. Szavaiból kitűnt, hogy a pályázó magyar civil szervezetek emiatt rendre hátrányos helyzetbe kerülnek, likviditási gondokkal küzdenek, mert a projektvégrehajtást nem lehet halogatni, és még egyetlen projektet sem hagytak bedőlni.

Az eredetileg megállapított összeg több mint 3 millió euró lett volna, de mivel sikerült egy sor hiányzó dokumentumot megtalálni, valamelyest csökkent a viszszatérítés összege.

Az eredetileg megállapított összeg több mint 3 millió euró lett volna, de mivel sikerült egy sor hiányzó dokumentumot megtalálni, valamelyest csökkent a viszszatérítés összege. -->