Nem tud nagyon rosszat lépni a kormány?
Kiadáscsökkentés és bevételnövelés - ez a két módja lehet annak, hogy csökkenjen az államháztartás forintstabilitást veszélyeztető hiánya. A gazdaságpolitikával foglalkozó szakértők között a megszorító csomag szükségességét illetően nincs vita, arról azonban, hogy ebben milyen súllyal szerepeljenek a kiadáscsökkentési, illetve a bevételnövelési intézkedések, már megoszlanak a vélemények és a receptek.
Nagyon rosszat a kormány nem tud lépni: bármiféle korrekció csak segíthet. Heim Péter, Aegon Alapkezelő vezérigazgatója szerint egyelőre csak a szavak szintjén van szó valódi reformokról, az eddig kiszivárogtatott elképzelések legfeljebb kiigazításnak minősíthetők. Forián Szabó Gergellyel, a CA-IB Alapkezelő igazgatósági tagjával együtt úgy látják, a körvonalazódó csomagot áthatja a politikai megfontolás, hogy inkább legyenek kisebbek a közvetlen áldozatok. Ám az igazán merész lépések elmaradásáért éveken át csökkenő GDP-növekedéssel és emelkedő inflációval fizetünk. Ennek eredőjeként az egyébként is valószerűtlen, de Gyurcsány Ferenc által még a legutóbbi napokban is megismételt céldátum a konvergenciakritériumok teljesítésére teljesen reménytelen válik. Még ha könyvelési trükkökkel sikerülne is az államháztartási hiányt legalább a cél közelébe szorítani, az oda vezető, jelenleg látható út miatt az inflációval komoly gondjaink is lehetnek. A magyar GDP kétharmadát a fogyasztás adja: ha megszorítás van, azaz nőnek az átlagpolgár terhei és kevesebb jut vásárlásra, akkor visszaesik a gazdaság növekedése. A kérdés az lehet, ez a hatás mennyi ideig és milyen mértékben érvényesül, illetve ellensúlyozzák-e egyéb, például a foglalkoztatás növelésére és ezen keresztül a nagyobb termelésre ösztönző intézkedések. (Index)
