Nőtt a külkerhiány
Az idén az első negyedévben 654,5 millió euró hiánnyal zárt a külkereskedelem, ami 141,5 millió euróval haladja meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.
A korábban közzétett előzetes adatok szerint az első negyedévben a külkereskedelmi termékforgalom hiánya 675,5 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 513 millió euróval. Az előzetes adatok szerint január-márciusban az export értéke 13,261 milliárd euró volt, az import pedig 13,937 milliárd eurót tett ki.
A kivitel 18,5 százalékkal, míg a behozatal 19,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A pénteken közzétett adatok szerint az export 13,3 milliárd euró volt, 18,8 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az import 13,955 milliárd eurót tett ki, 19,2 százalékkal haladta meg az tavalyi első negyedévit. Forintban számolva az első negyedévben az export 3.377 milliárd forint volt, 23,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az import 3.541 milliárd forintot tett ki, ami 23,4 százalékkal nagyobb a tavalyi első negyedévinél. A hiány így elérte a 163,4 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 126 milliárd forinttal. A KSH szerint az import forintárszintje 7 százalékkal, az exporté 4 százalékkal nőtt, így a cserearány közel 3 százalékkal romlott.
A kedvezőtlenebbé váló cserearány túlnyomórészt az energiahordozók áremelkedésének következménye. A forint 5 százalékkal gyengült, ezen belül az euróhoz képest 4 százalék, a dollárhoz viszonyítva pedig 13 százalék volt a leértékelődés mértéke. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje importban 2 százalékkal nőtt, exportban pedig 1 százalékkal mérséklődött.
A KSH szerint a teljes exportnövekmény 62 százaléka és az importnövekedés 45 százaléka a gépek és szállítóeszközök csoportjában mutatható ki, ahol a kivitel volumennövekedése 20 százalékot, az importé pedig 18 százalékot ért el. Az árufőcsoporton belül az energiafejlesztő gépek és berendezések, a közúti járművek, valamint a villamos gépek és készülékek kereskedelmi értéke a forgalom mindkét irányában, a híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékeké pedig a kivitelben mutat kétszámjegyű növekedést.
A statisztika alapján a feldolgozott termékek körében az export volumennövekedése az átlagosat kissé meghaladta, elérte a 19 százalékot, míg az importban valamelyest, 4 százalékponttal elmaradt attól. Az exportnövekedés hordozója a vegyi áruk köre, ezen belül meghatározóan a gyógyszerek és gyógyszerkészítmények voltak. A KSH közölte: az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók volumene nem nőtt.
Az import lényegében változatlan szinten maradt, az export 8 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a jelentős árszintnövekedés következtében a behozatal értéke 48 százalékkal, a kivitelé pedig 24 százalékkal növekedett, aminek következtében az árufőcsoport kereskedelmében a megelőző évinél 115 milliárd forinttal nagyobb hiány keletkezett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 15 százalékkal, a behozataluké pedig 22 százalékkal bővült. A legnagyobb összeggel a gabona és gabonakészítmények exportja nőtt, importban pedig az állati takarmányok forgalma emelkedett.
A forgalom relációs szerkezetét vizsgálva az Európai Unióba irányuló kivitel volumene a KSH szerint 15 százalékkal, az onnan érkező behozatalé pedig 16 százalékkal nőtt a megelőző év első negyedévéhez képest. Ebben a viszonylatban a külkereskedelmi mérleg aktívuma 177 milliárd forintot, a bázisidőszakinál 21 milliárd forinttal többet tett ki.
Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban 29 százalék exportvolumen- és 14 százalék importvolumen-növekedést tapasztalt a hivatal. Az exportnál nagyobb súlyú és attól határozottabb árszintemelkedést elérő import miatt azonban a mérleg hiánya 282 milliárd forintról 340 milliárd forintra nőtt. (MTI)
