A magyarok is figyelik a reformok sorsát
Az új piacokat kereső magyar tőkekihelyezés elsődleges célpontja 2000 óta Szlovákia; ez elsősorban a természetes partnerség velejárója. További lökést adtak ennek a folyamatnak a két ország EU-csatlakozásának lehetőségei és a Szlovákiában bevezetett adóreformok. Érthető tehát, hogy a magyar befektetők is kiemelten figyelik a szlovákiai fejleményeket – szögezte le Varga Tibor, a pozsonyi magyar nagykövetség külgazdasági irodájának vezetője.
Elmondta, hogy adataik szerint jelenleg mintegy hatezer magyar vállalatnak van valamilyen érdekeltsége Szlovákiában. A magyar tőkekihelyezés szerződéses állománya tavaly elérte az 1,9 milliárd dollárt. A Szlovák nemzeti Bank adatai szerint hazánk Olaszországgal együtt a negyedik-ötödik befektető Szlovákiában, és a beérkező FDI 7 százalékát adja. Ennek meghatározó része nagy cégektől (Mol, TriGránit, OTP, Danubius) származik, de egyre jelentősebb az érdeklődés a mikro-, kis- és középvállalkozások részéről is. A szolgáltatási és kereskedelmi szféra mellett mindinkább előtérbe kerül a feldolgozóipar, a szolgáltatáskereskedelem, az építőipar, a turisztika, s új területként megjelent az IT, a környezetvédelem és -gazdálkodás, a biztonságtechnika, valamint a beszállítói tevékenység. Az utóbbi időben a magyar befektetők részéről számottevően megnőtt az igény a szállításaikhoz kapcsolódó értékesítési bázis és hálózat, továbbá logisztikai központ kialakítása iránt is.
A magyar befektetői érdeklődés felfutására jellemző, hogy míg 2000-ben csak 3-4 tőkekihelyezési megkeresés érkezett be a pozsonyi kereskedelmi irodához, ma már 20–25 között mozog számuk havonta. Varga Tibor érdekességként megemlítette azt is, hogy 2004-ben a legtöbb külföldi tőke Magyarországról érkezett Szlovákiába.
Ennek fényében befektetői oldalról az új szlovák kormánnyal kapcsolatban alapvető kérdésként merül fel, hogy mi lesz a reformok sorsa – állapította meg a magyar gazdasági diplomata. A befektetőknek fontos mielőbb megtudniuk, miként alakul az egységesen 19 százalékos adó kontra progresszív adók ügye (kétkulcsos áfa, természetes monopóliumok megadóztatása, osztalékadó bevezetése), valamint a munkajog, az elosztórendszerek reformja, az euró 2009-es bevezetése és a privatizáció folytatása. Vezető közgazdászok Pozsonyban máris arra figyelmeztetnek, hogy az adórendszer megváltoztatása nagy baklövést jelentene, s erősen visszahúzó hatása lenne a szlovákiai inflációra és gazdasági növekedésre.
A befektetők körében ugyancsak sokat nyom a latban – a szociális intézkedésekhez kapcsolódóan – a költségvetési helyzet további alakulása, a hiány, illetve az államadósság növekedése. Ehhez társul még Szlovákia legnagyobb megoldandó problémája, a tartós munkanélküliség. Ennek mutatója ma a legnagyobb az EU tagállamai körében, annak ellenére, hogy az előző kormány azt az eddigi legalacsonyabb szintre csökkentette.
