Drágábbá válik a munkaerő

Szigor. Nemcsak új adók bevezetésével, hanem a már meglevő szabályok szigorításával is megnehezíti a cégek életét a kormány. Szeptembertől bevezetik a minimum-járulékalapot: a minimálbér duplája után kell majd fizetni a munkaadói társadalombiztosítási, valamint a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Ez mindenkit érint, hiszen az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét, illetve átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, a társas vállalkozás esetében a társas vállalkozónak személyes közreműködésre kifizetett jövedelem után kell így teljesíteni járulékfizetési kötelezettségét. Ugyancsak vonatkozik a rendelkezés az evázóra és a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetére is. Azon személyeknél azonban, ahol nem éri el a tényleges jövedelem a minimálbér kétszeresét, ott ezt a vállalkozás, illetve a munkaadó október 12-ig bejelentheti az APEH-nak, így pedig a tényleges jövedelem képezi majd a járulék alapját. Az állami adóhatóság azonban nem bólint rá automatikusan a dokumentumra: a bejelentés valóságtartalmát a hivatal – különösen vállalkozásból származó jövedelmek esetében – vizsgálja. Az októberi határidőt azért is fontos észben tartani, mert ha a foglalkoztató nem él a bejelentési lehetőséggel, akkor az ebből adódó, a munkavállalót terhelő járuléktöbbletet neki kell viselnie.

Elsősorban a mikro- és kisvállalkozásokat érinti érzékenyen a januárban életbe léptetett 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás feljebb srófolása. Ősztől a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék és vállalkozói osztalékalap, valamint az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után már 14 százalékot kell leróni. Mindaddig ezt kell tenni, ameddig a megfizetett egészségbiztosítási járulék összege el nem éri az évi 450 ezer forintot. (Eddig 400 ezer forint volt a limit.)

Ugyancsak változnak szeptembertől a természetbeni juttatásokra vonatkozó paragrafusok. Egyrészt az adóköteles béren kívüli juttatások személyi jövedelemadója a mostani 44-ről 54 százalékra emelkedik, az összes teher azonban ennél nagyobb mértékben, 13 százalékponttal növekszik. Ennek hátterében az áll, hogy a természetbeni juttatások esetén a személyi jövedelemadóval növelt összeg képezi a tb-járulék alapját. Másrészt az adóköteles természetbeni juttatások körébe sorolják a cégtelefon magáncélú használatát. Ennek oka, hogy egy uniós jogba ütköző szabályt megszüntetve a cégtelefonáfa levonhatósági arányát a mostani 50 helyett 70 százalékban állapítják meg, az így kieső költségvetési bevételt pedig a szóban forgó lépéssel kívánják kompenzálni.

Elvett, majd egy kicsit visszaadott az állam – így lehet sommázni az önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás terén bekövetkező változásokat. A kormány azt a javaslatot tette le az asztalra, hogy az adómentes határ havonta a minimálbér 130 százalékáról 20-ra apadjon, ám az OÉT-en született megegyezés nyomán végül az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulás a minimálbér feléig, míg az önkéntes kölcsönös egészség-, illetve önsegélyező pénztárba utalt hozzájárulás a minimálbér egyötödéig lesz mentes az adófizetés alól januártól. VG

(szeptembertől)

Vállalkozásból kivont jövedelem

Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

Árfolyamnyereségből származó jövedelem

25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék és vállalkozói osztalékalap

Ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

(szeptembertől)

Vállalkozásból kivont jövedelem

Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

Árfolyamnyereségből származó jövedelem

25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék és vállalkozói osztalékalap

Ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

-->