Egészségbiztosító tisztulás előtt

Elsőként az ápolási feladatoktól szabadítanák meg a gyógyítóintézmény-rendszert az egészségügyi reformot előkészítő szakértők. Az ágazat hosszú távú finanszírozhatóságának a záloga ugyanis az egészségbiztosítás profiltisztítása. A kormány számára készített, Zöld könyv nevet viselő szakértői anyag már az idén számol az egészségügyi intézményrendszer szerkezeti átalakításának megkezdésével, ezt az előző egészségügyi kormányzat a második Nemzeti fejlesztési tervben már előkészítette. Eszerint a 60 700 aktív kórházi ágyat 2013-ig 25-30 százalékkal csökkentenék, miközben ezerrel bővítenék a sürgősségi betegellátáshoz szükséges ágyak számát, ez jelenleg mindössze 3995-öt tesz ki. Ezzel együtt kiépítenék az aktív kórházaknál olcsóbban fenntartható rehabilitációs és ápolási intézményrendszert. Ehhez mintegy 500-550 milliárd forint európai uniós forrásbevonással számolnak.

Az önálló ápolásbiztosítás létrehozása évekkel ezelőtt már napirenden volt; úgy tűnik, most lép a kormány. Az indítás forrásigénye 70 milliárd forint, ez egyszázaléknyi egészségbiztosítási járuléknak felel meg. Az ehhez szükséges forrás elérhető közelségbe került, elképzelhető: az ápolásbiztosító megalakítása érdekében nő januártól egy százalékkal (hét százalékpontra) a munkavállalók által fizetett tb-járulék. Az elgondolást bizonyára támogatnák a járulékfizetők, hiszen ritka az a magyar család, amelyikben nincsenek ápolást igénylő családtagok. Szakértők szerint a közbiztosítás a szolidaritás elvén működne, amelynek alapján meghatározott alapcsomag illetné meg a biztosítottat, ám lehetővé tennék a kiegészítő biztosítások megkötését. Tapasztalatok mutatják, hogy nálunk is megnőtt az igény az emelt szintű ápolás iránt, erre sokan többletpénzt is áldoznának, s évi összege elérheti a 70 milliárd forintot.

A kormány számára elkészült az önálló táppénzbiztosítás terve is, ám ennek bevezetése vélhetően várat magára. Pedig a megvalósításával tiszta profilúvá válna az egészségbiztosító.

Jelenleg a munka törvénykönyve szerint a betegállomány első 15 napjára betegszabadságot fizetnek a foglalkoztatók, ennek összege tavaly 43,4 milliárd forint volt. A társadalombiztosítási törvény pedig azt írja elő a számukra, hogy aktív dolgozóik táppénzének egyharmadát „táppénz-hozzájárulás” címén be kell fizetniük az egészségbiztosítási alapba (az alap bevételeit az APEH szedi be), ez tavaly 23 milliárd forint volt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2005-ben 97 milliárd forint táppénzt fizetett ki a keresőképtelen-állományban lévők számára. A három forrásból származó öszszeg meghaladja a 163 milliárd forintot, az önálló táppénz-biztosítási ág megalakításánál pedig évi 150 milliárd forinttal kalkuláltak a szakértők. Így a pénzforrásokat csak át kellene csoportosítani.