Egy kézbe kerülhet a BorsodChem
Közel hat éve, 2000 őszén jelent meg a BC tulajdonosai között a CE Oil & Gas Beteiligung und Verwaltung AG-n (CEOG) keresztül a részvények több mint ötödét még most is kézben tartó VCP Capitals osztrák pénzügyi társaság, s ekkor szerzett részesedést a vállalatban a cégből azóta kiszállt Gazprom-érdekeltségbe tartozó ír Milford Holding is. Érdekes, hogy a piac szereplői sokáig nem tudták, pontosan ki is áll a BC-ben 2000 végén 17 százalékos részesedést szerző CEOG mögött, s többen – tévesen – úgy vélték, hogy az ausztriai olajipari cégen keresztül is a Gazprom igyekszik növelni befolyását a hazai vegyipari vállalatban. A legtöbben a CEOG-ot a Gazprom egyik leánya, a Szibériai-uráli Petrokémiai és Gázipari Társaság (Szibur) ügynökeként emlegették.
A piaci pletykákat megerősítette, hogy – miközben a CEOG egy nyilvános vételi ajánlattal 2001 végére közel 60 százalékosra növelte részesedését a BC-ben – a másik nagy tulajdonos Milford pont a Sziburnak adta el 2001 tavaszán mintegy 25 százalékos pakettjét. Az orosz vegyipari vállalat vezetősége a közvetlen befolyásszerzést követően jelezte: megvizsgálják, milyen gazdasági előnyökkel járhat számukra a két cég együttműködése, s csak ezt követően döntenek a továbbiakról.
Úgy fest azonban, hogy túl sok előnyt nem találtak, ugyanis alig egy esztendővel később, 2002 áprilisában ismét a Milford kezébe került a 24,8 százalékos részvénycsomag: az ír társaság zálogjoga gyakorlásával szerezte vissza korábbi BC-pakettjét. Sokáig a Milford sem őrizgette azonban a magyar vegyipari társaság papírjait, újabb egy év elteltével a társaság eladta a részvényeket a VCP egy másik leányának, a VCP Industrie Beteiligungen AG-nek (VCPI). Ezzel az osztrák pénzügyi csoport 2003 tavaszán – két vállalatán keresztül – közvetve már közel 90 százalékosra növelte részesedését a BC-ben. Az igen nagy befolyásszerzés miatt ekkor sokakban felmerült, hogy a VCP esetleg kivezetné a vállalatot a tőzsdéről, azonban az osztrákok hamarosan eloszlatták a kételyeket, s jelezték, befektetési céllal vásárolták meg a BC többségét, nem kívánják a cég papírjait kivonni a BÉT-ről.
A tavaszi felvásárlást követően a BC részvényárfolyama 2003-ban igen gyorsan emelkedett: az áprilisi hatezer forintról év végéig közel két és félszeresére nőtt. A következő év júniusában úgy döntöttek a cégnél, hogy ötödölik a részvények névérté-
két, így minden tulajdonos egy régi papírja helyett öt újat kapott, az árfolyam pedig háromezer forint környékére csökkent.
A többségi tulajdonos VCP ekkor jelentette be, hogy megválna részesedésének nagy részétől: egy 70 százalékos pakettet szerettek volna eladni magyar és külföldi intézményi befektetőknek, részvényenként 1775 és 2075 forint közötti áron. Az osztrák társaságnak végül 2004 októberében papíronként 1850 forintért sikerült túladnia a BC 62,6 százalékán, s bár sokkal többet nyerhettek volna az ügyleten, ha az árfolyam háromezer forint körül marad, becslések szerint így is közel félmilliárd dollárral kaptak többet a részvénycsomagért, mint amennyit másfél évvel korábban fizettek érte. Alig egy hónappal később a VCP újabb 5,25 százalékos paketten adott túl, s így a vállalat részesedése 22 százalékosra csökkent.
A VCP helyét a nagy kiárusítás óta fokozatosan más intézményi befektetők vették át, s bár magánszemélyek kezében jelenleg is csak a papírok alig több mint két százaléka van, öt százalék fölötti részesedést a VCP-n kívül mostanáig is csak két vállalatnak sikerült szereznie. A BC jelenlegi legnagyobb tulajdonosa a Rahimkulov család érdekeltségébe tartozó Firthlion Limited, amely a papírok fokozatos vásárlásával 2006 júniusára 25 százalék fölé növelte részesedését, megelőzve a 22-23 százalékot tulajdonló VCP-t. A társaság harmadik jelentős befolyású tulajdonosa az FTIF Templeton Eastern Europe, amely a cég papírjainak 5,2 százalékát tartja a kezében.
A Permira a luxemburgi bejegyzésű Kikkoluxon keresztül a múlt héten kötött vételi opciós megállapodást a BC többségi tulajdonosaival a vállalat részvényeinek 52 százalékára, s levélben tájékoztatta a vegyipari vállalat igazgatóságát arról, hogy a cég átvilágításától függően akár az összes részvény megvásárlására is hajlandó. Amennyiben a Permira az átvilágítás után sem áll el vételi szándékától, lehetséges, hogy a BC-t ezúttal valóban kivezetik a tőzsdéről.
A Permira részvényenként háromezer forintos felvásárlási ajánlatát a BC májusban nyilvánosságra hozott stratégiájának elismeréseként is felfoghatjuk, miszerint vállalat az izocianát-termelés (TDI, MDI) területén 2012-re a kontinens második legnagyobb szereplőjévé kíván előlépni. Az izocianátok piaca igen gyorsan, évi öt-nyolc százalékkal bővül, s a termékeken elérhető profit is elég magas.
A társaság már évek óta növeli a TDI és MDI részesedését portfóliójában, s részben ennek köszönhetően a vállalat kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti nyereségének (EBITDA) árbevételhez viszonyított aránya tavaly már meghaladta a 15 százalékot, ez pedig elég jónak számít vegyiparban.
