Étkezési díj a kórházakban
Kórházi napidíj helyett évente legfeljebb tízezer forint értékű, napi 500 forint összegű étkezési hozzájárulást szednének a jövőben az aktív betegeket ellátó kórházakban – áll a Zöld könyv nevet viselő, a kormány elé kerülő szakértői anyagban. (Jelenleg 220 forint az étkezési norma.) Információnk szerint az egészségügyet és a biztosítást érintő átalakításokról később dönt a kormány, szerdán csak a változtatások menetrendjét határozza meg.
A korábban hangoztatott kórháziágy-díj (napidíj) bevezetésének jogi akadálya van: a gyógyításhoz közvetlenül tartozó fekvőbeteg-intézeti ellátásért – kivéve az extra szolgáltatásokat – ugyanis nem kérhető külön hozzájárulás. Az Egészségügyi Minisztérium munkabizottságai által készített dokumentumban azt is javasolják, hogy az alapellátásban alkalmanként 300-600 forint vizitdíjat kérjenek, az évi felső limit 6000 forint lenne. A járóbeteg-szakellátásban az évi összeg ugyanennyi, ám a beutalástól függően a fizetendő díj 500–2500 forint. Az e címen beszedendő összeg 60 százaléka a gyógyintézménynél maradna, 40 százalékát a biztosító kapná. A szakértők úgy vélik: a számla ellenében történő díjbeszedés célja elsősorban nem a forrásbevonás, hanem az évi 60-80 milliárd forintra becsült hálapénz kiváltása és az egészségügyi intézmények indokolatlan igénybevételének korlátozása. 2004-ben a háziorvosoknál több mint 70 millió, a járóbeteg-szakellátásban közel 68 millió orvos-beteg találkozásra került sor, a fekvő betegeket gyógyító intézményekben 2,8 millió pácienst láttak el.
Ismét előkerült a táppénz- és az ápolásbiztosítás ügye. A Zöld könyv készítői – hivatkozva az öregedő társadalomra, az egyre több krónikus betegre – megszüntetnék a mostani káros gyakorlatot, amely szerint a kórházban fekvők jelentős hányada nem a betegsége, hanem szociális indokok miatt van ott. Jelenleg ha fizetnének, sem lenne elegendő ápolási férőhely az országban.
Egy az egészségbiztosítótól önálló ápolásbiztosítási rendszer induláskori forrásigénye 70 milliárd forint lenne. Ezt a kötelezően fizetendő, szolidaritási elven szedett ápolásbiztosítási járulékból teremtenék elő, ami – háttértanulmányok alapján – ugyanennyivel bővülhetne a kiegészítő öngondoskodásból.
A táppénzbiztosítás is önálló ág lenne, ez javítaná a munkavállalók szociális biztonságát, a munkáltatók számára pedig – az őket jelenleg terhelő betegszabadság helyett – tervezhető költséget jelentene. E biztosítási ág évi 150 milliárd forintból gazdálkodna, amelynek terhét elsősorban a munkáltatók viselnék.
A gyógyszerekkel és gyógyászati segédeszközökkel való ellátás új rendszerének alapelve a tb-támogatás elbírálási rendszerének a nyilvánossága, az árakról történő nyílt tárgyalás. Lebontanák a versenyt korlátozó szabályokat, lehetővé tennék a szabad gyógyszertár-alapítási és -üzemeltetési formákat. A gyógyszerforgalom csökkentését az orvosok rendelését szabályozó szakmai előírásokkal, az ellenőrzés szigorításával kívánják elérni. Olyan, a szocialisták számára elfogadhatatlan elképzelés is van, amely szerint a gyógyszerkassza deficitjének összegét nemcsak a cégek befizetéseiből és az állami hozzájárulásból pótolnák, hanem az orvosok és a betegek is fizetnének.
Megváltozik a névtábla
Az előző kormány 21 lépés nevű egészségügyi programját Az új egészségügy megteremtése címmel váltják föl.Még az idén létrehoznák az állami-hatósági felügyeletet, a gyógyintézmények nyilvános minőségértékelését, a minőségi gyógyítást ösztönző finanszírozási rendszert, valamint a biztosítási elvet erősítő egyéni járulék-nyilvántartást. (Ez utóbbi félig működik – az OEP informatikai rendszere lehetővé teszi a betegekre fordított kiadások megtekintését –, ám egyelőre az APEH által beszedett járulék összege nem követhető.)
Az egészségügy több-biztosítási modelljéről 2008 előtt várhatóan nem döntenek.
Még az idén létrehoznák az állami-hatósági felügyeletet, a gyógyintézmények nyilvános minőségértékelését, a minőségi gyógyítást ösztönző finanszírozási rendszert, valamint a biztosítási elvet erősítő egyéni járulék-nyilvántartást. (Ez utóbbi félig működik – az OEP informatikai rendszere lehetővé teszi a betegekre fordított kiadások megtekintését –, ám egyelőre az APEH által beszedett járulék összege nem követhető.)
Az egészségügy több-biztosítási modelljéről 2008 előtt várhatóan nem döntenek.-->
