Folytatódott az iparban a konjunktúra
Az építőipari termelés volumene áprilishoz hasonlóan elmaradt a tavalyi magas bázistól, és így az első öt hónapban összességében stagnálás mutatkozott 2005 január-májusához képest.
A külkereskedelmi forgalom volumene áprilisban mindkét irányban lefékeződött, de a májusi folyó áras adatok élénkülésről tanúskodnak. Az első négy hónapban átlagosan 15,5%-kal nőtt a kivitel és 11%-kal a behozatal volumene.
Az inaktívak számának csökkenése nagyobb mértékben növelte a foglalkoztatottak létszámát, mint a munkanélküliekét, ezért a munkanélküliségi ráta a téli hónapokhoz képest csökkent, 7,3%-ot tett ki. A reálbérek január-májusban 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak emelkedése júniusban megegyezett a májusival (2,8%).
A hó végi árfolyamokat tekintve júniusban a forint egy hónap alatt 7,3%-kal gyengült az euróhoz képest.
Az előző évek tendenciájával ellentétben idén az ágazat belföldi értékesítése emelkedett, a kisebb súlyú exporteladás pedig csökkent (bár májusban a hazai értékesítés sem érte el az egy évvel azelőttit). A könnyűipari ágazatok összességében szerény növekedést mutatnak, csakúgy, mint a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás.
A kohászat termelése májusban tovább élénkült, az öthavi növekedés 5% volt. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy főre jutó ipari termelés az év első öt hónapjában – 2,3%-os létszámcsökkenés mellett – 13%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Az ipar rendelésállománya magas szintet ért el március végére, az utóbbi két hónapban azonban mérsékeltebben nőtt az új rendelések volumene a megfigyelt ágazatokban. Az összes rendelésállomány 16%-kal haladta meg a 2005. május végi szintet.
Az alkalmazásban állók száma a legalább öt fős vállalkozásoknál 0,2%-kal nőtt, míg a költségvetési intézményeknél 1,3%-kal csökkent, így összességében nem változott az egy évvel korábbihoz képest (2 millió 781 ezer fő). 2006. január–májusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete 168 700 forintot, a nettó átlagkereset 111 000 forintot tett ki. A nettó átlagkereset a versenyszférában 8,8%-kal emelkedett, a költségvetési szektorban 7,5%-kal, ami átlagosan 8,2%-os növekedést jelent. A reálkeresetek a nemzetgazdaságban 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.
A fogyasztói árak az év első öt hónapjának átlagában 2,6%-kal, júniusban (májushoz hasonlóan) 2,8%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A növekedés júniusban is kisebb volt a tavaly ilyenkori 3,8%-nál, ami lényegében az év eleji forgalmiadó-változásnak tudható be. Az éven belül március–áprilisig mérséklődött az áremelkedés üteme, május óta élénkült.
A gyorsulás egyrészt az élelmiszerek, másrészt az üzemanyagok erőteljes drágulásának a következménye. Az előző év hasonló időszakához képest az élelmiszerek az első négyhavi 4,6% után májusban és júniusban egyaránt 5,8%-kal lettek drágábbak. A szolgáltatások ugyancsak az átlagosnál jobban drágultak, legnagyobb mértékben a helyi tömegközlekedés, a szemétszállítás, valamint a víz és a csatorna díja emelkedett.
A félév folyamán folytatódott és a tavalyinál nagyobb mértékűvé vált a tartós fogyasztási cikkek árának csökkenése (júniusban és a félév egészében is 4,8% volt). Emellett alacsonyabb lett (1,6%-kal) a tavalyinál a ruházati cikkek árszínvonala is. A háztartási energia ára idén – a korábbiaktól eltérően – az átlagosnál mérsékeltebben, 1%-kal emelkedett.(KSH)
