G8-csúcs: háborús árnyék

„Nyitott és átlátható” energiapiacok megteremtése mellett kötelezték el magukat a világ nyolc vezető országának (G8) állam- és kormányfői szentpétervári csúcstalálkozójuk első napján. Kérdés persze, hogy ki mit ért ezen. A BBC értékelése szerint ez azt jelenti, hogy Oroszország tett egy lépést energiaszektorának a külföldi befektetések előtti megnyitása irányába. Vlagyimir Putyin azonban vélhetően nagyobb hangsúlyt helyez arra az értelmezésre, hogy Nyugat-Európának kell megnyitnia energiarendszereit a nagy orosz cégek terjeszkedése előtt. Az orosz elnök Tony Blairrel tartott kétoldalú megbeszélésein legalábbis arra kérte a brit kormányfőt az AFP szerint, hogy engedje az orosz vállalatokat ugyanolyan feltételek alapján működni a szigetországban, mint a brit cégeket.

Az energiapolitikai nyilatkozat elfogadása mellett azonban Moszkva elutasította, hogy ratifikálja az energiachartát, a szektor ún. nemzetközi szabálykönyvét, amely többek között arra kötelezné Oroszországot, hogy szüntesse meg a Gazprom exportmonopóliumát. Az egyezmény aláírásához különösen az EU ragaszkodott az orosz gázcsapok év eleji elzárása okozta bonyodalmak miatt.

Az energiapolitikai nyilatkozatban emellett kiviláglott, hogy az országok máshogy képzelik el az atomenergia jövőjét. Míg egyesek az üvegházhatású gázokat nem kibocsátó energiafajtát környezetvédelmi szempontok miatt erőltetnék, addig Németország már döntött arról, hogy a 2020-as évek elejére fokozatosan bezárja atomerőműveit.

A tegnap kezdődött kétnapos csúcs zsúfolt napirendje részeként az orosz, a francia, a német, az olasz, a brit, az amerikai, a kanadai és a japán fél nagyszámú, előre elkészített nyilatkozatot fogadott el. Ezek a magas szintű korrupció elleni küzdelemtől kezdve a szellemi tulajdonjogokat sértő kalózkodás elleni fellépésen, a fertőző betegségek leküzdésén és az oktatáson át egészen a tetszhalott világkereskedelmi liberalizációs tárgyalások újjáélesztését szorgalmazó jókívánság-gyűjteményig terjednek. A legnagyobb érdeklődés azonban az energiapolitikával kapcsolatos tárgyalásokat és az újra fellángolt közel-keleti erőszak csillapításának lehetséges módjait kutató puhatolózásokat kísérte.

Az orosz házigazdák az energiaellátás biztonságát szerették volna a találkozó középpontjába állítani – egyrész a világpiaci olajárak sosem látott magasságokba való emelkedésére adott reakcióként, másrészt annak megerősítésére, hogy Oroszország elismert energiaügyi szuperhatalomként válik a világgazdaság megkerülhetetlen szereplőjévé. Ezt azonban bizonyos mértékben keresztülhúzta az izraeli hadsereg múlt szerdán indított nagyszabású offenzívája Libanonban, amely tegnapi lapzártánkig már 112 halálos áldozatot követelt (négy kivétellel csupa civilt). Az erőszak ráadásul vasárnap még inkább eszkalálódni látszott, miután a Hezbollah milíciái mintegy húsz rakétát lőttek ki a harmadik legnagyobb izraeli városra, Haifára, nyolc zsidót megölve és húszat megsebesítve. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök erre reagálva a Reuters szerint „messzemenő következményekkel” fenyegette meg a Hezbollah tevékenységét megengedő Libanont.

A szentpétervári csúcs résztvevői azonban nem tudtak egyezségre jutni, mit kell tenni a közel-keleti vérontás megfékezéséért. Még mielőtt Szentpétervárott is napirendre került volna a téma, Bush elnök kijelentette: Izraelnek joga van az önvédelemhez. Az amerikai fél azt is elvetette, hogy nyomást gyakoroljon a zsidó államra a katonai akció leállítására. Tony Blair (szokása szerint) ismét az amerikai állásponthoz került közel, amikor leszögezte: elsősorban az erőszak kiváltó okait kell felszámolni. A brit kormányfő a Hezbollah mellett az őt támogató Szíria és Irán felelősségét is felvetette. (Blair egyébként még azzal keltett feltűnést a Szentpétervárról tudósító brit újságírók körében, hogy kijelentette: jövőre is ő képviseli Londont a következő G8-csúcson; ez alighanem azt jelenti: egyelőre nem adja át a miniszterelnöki posztot Gordon Brownnak.)

Bush és Blair Izrael-párti megnyilvánulásaival szemben Jacques Chirac azt hangoztatta, hogy tűzszünetre kellene rábírni a zsidó államot. Francia nézet szerint az izraeliek túlzott választ adtak a Hezbollah akcióira. Az EU-t képviselő Matti Vanhanen finn miniszterelnök (őt is meghívták Szentpétervárra) szintén úgy látja: az izraeli hadsereg fellépése aránytalan, s minden félnek önmérsékletet kellene tanúsítania. Putyin pedig egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: Izrael valójában nem is csak a Hezbollah támadásait szeretné megakadályozni, hanem „más, szélesebb céljai vannak” a katonai akcióval. Abban azonban egyetértettek a G8-ak, hogy a Hezbollah fellépése elítélendő, és az erőszaknak mielőbb véget kellene érnie.

A közel-keleti vérontás miatt az olajárak rekordszintre ugrottak az elmúlt napokban, s a G8 vezetőinek részéről éppen ezért jelentőségük van az olyan banális mondatoknak is, mint amilyenek egyik közös közleményükben szerepelnek: „Az energia alapvető fontosságú az életszínvonal javításához a fejlett és a fejlődő országokban (…) az energiapiaci fundamentumokat tükröző árakon történő, megbízható biztosítása kihívás országaink és az egész emberiség számára.”

A megegyezést az akadályozta meg, hogy az oroszok nem hajlandók feltétel nélkül beengedni az amerikai marha- és sertéshúst a piacukra, közegészségügyi aggályokat hangoztatva.

A megegyezést az akadályozta meg, hogy az oroszok nem hajlandók feltétel nélkül beengedni az amerikai marha- és sertéshúst a piacukra, közegészségügyi aggályokat hangoztatva.-->