Harmadával csökken az ágyszám
Akár harmadával csökkenthető az aktív betegeket gyógyító 60 ezer kórházi ágyszám akkor, ha a megmaradókat magas színvonalú intézményekké alakítják, s párhuzamosan kiépítik a betegek szükségletének megfelelő krónikus, rehabilitációs osztályokat és ápolási otthonokat, s kialakítják a korszerű járóbeteg-szakellátási és sürgősségi betegellátó rendszert – mondta a Világgazdaságnak Dózsa Csaba egészségügyi szakközgazdász, az előző kormány egészségügyi államtitkára. Az ő vezetésével dolgozták ki a II. Nemzeti fejlesztési tervben (NFT) megoldandó egészségügyi feladatcsomagot, amelyet átadtak a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak.
Az intézményrendszer átalakítása 8-10 évet vesz igénybe, ezalatt meg kell szüntetni a ma meglévő területi ellátási különbségeket, megerősíteni a fogyasztóvédelmet – állítja. A lakosság közeli ellátásban prioritást kap az alap- és járóbeteg-szakellátás fejlesztése, az egynapos beavatkozások bővítése és a sürgősségi ellátás. Az informatikát az eddiginél jobban lehet alkalmazni a gyógyításban, ez – például a telemedicina lehetőségét kihasználva – mérsékli az ágazat munkaerő-szükségletét, megkíméli a betegeket a fölösleges orvoshoz járástól.
A szakember szerint az elvárt 500-550 milliárd forint uniós forrásból az egészségügy korszerű szerkezetének kialakítása mellett 70-80 milliárdot kell szánni az új intézményrendszerhez szükséges humánerőforrás megteremtésére. A rehabilitációs, onkológiai és a sürgősségi betegek ellátását végző szakorvosok mellett szükség van közegészségügyi, járványügyi, élelmiszer-, minőségbiztosítási és az egészség-gazdaságtanhoz értő szakemberek képzésére is.
Dózsa Csaba fontosnak tartja a politika által meghirdetett, az egyének felelősségét is hangsúlyozó egészségmegőrző programot. Úgy tartja: az embereknek érezniük kell, hogy mindennek ára van. Ezt sugallhatja a tervezett vizitdíj bevezetése is, ez gyarapítja a biztosító kasszáját is. A szakember – aki korábban több évig dolgozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál – úgy látja, hogy a hazai egészségügyi intézményrendszerben jelentős a „túlhasználat”, a párhuzamos vizsgálatok száma. Ez egyrészt a fölösleges orvosi beutalások, másrészt a betegek által elvárt, ám nem indokolt vizsgálatok miatt van. Ezen a betegutak megszervezésével lehetne változtatni, erre jó példa a mára kétmillió ember kezelését szervező irányított betegellátási rendszer. NTE
