Ma puhatolózás Brüsszelben

Az utóbbi hetekben – a közelgő határidő miatt – ismét a figyelem középpontjába került konvergenciaprogram ügye újabb fontos állomásához érkezett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma Brüsszelbe utazik, hogy tájékoztassa Joaquín Almuniát, az Európai Bizottság pénzügyi biztosát az euróátvételhez vezető utat felvázolni hivatott program eddigi előkészületeiről. Arra is kíváncsi, hogy az általa felfestetthez képest az EU-nak lesznek-e pluszelvárásai – értesültünk. Információnk szerint a kormányfőt Veres János pénzügyminiszteren kívül Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért, valamint Draskovics Tibor, az államreformért felelős kormánybiztosok is elkísérik.

A miniszterelnök az Új egyensúly programjának elkeresztelt költségvetési kiigazító csomag törvényeiről, az azok által elindított folyamatokról, illetve reform-előkészületekről tájékoztatja a biztost. Úgy tudjuk, továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a szociális kiadások egy részéhez nem hajlandó hozzányúlni. Mint ismert, kormányzati tisztségviselők többek között az IMF bírálatára és a Standard & Poor’s hitelminősítő intézet magyar adósbesorolást leminősítő lépésére válaszul azt hangoztatták, hogy nem kívánják megkurtítani a családtámogatási forrásokat, és nem akarják eltörölni a 13. havi nyugdíjat. Értesülésünk szerint Gyurcsány elismeri majd, hogy a nagyrészt adóemelésre, új adónemek bevezetésére koncentráló intézkedések hatására a versenyképesség valamelyest visszaesik majd. (Egyébiránt a kormány augusztus 30-án Balatonőszödön tárgyal a konvergenciaprogramról, addig a miniszterelnök egyeztet az illetékes tárcák vezetőivel, valamint Bajnaival és Draskoviccsal.)

Szeptember 1-jéig kell megküldeni Brüsszelnek az uniós csatlakozáskor benyújtott, azóta a rendes ügymenetnek megfelelően kétszer aktualizált, ám legutóbb visszadobott konvergenciaprogram kiegészített változatát. A kabinetnek színt kell vallania arról, hogyan képzeli el az elkövetkező három évet a főbb gazdasági mutatók nyelvén. Ebből kiderül az is, hogy az euró bevezetése kapcsán hivatalos célnak továbbra is 2010-et tekinti-e. Gyurcsány az utóbbi időben megszólalásaiban lebegtette az időpontot, többször is 2010–11-et jelölve meg lehetséges eurózóna-csatlakozási dátumként. A találkozó közvetlen kiváltó oka pedig a Népszabadság értesülése szerint Almuniának a német Die Weltnek nemrég adott nyilatkozata lehet, ebben a biztos lesújtó véleményének adott hangot a magyar államháztartási helyzettel kapcsolatban.

Rossz előérzete van a látogatással és az utóbbi napok fejleményeivel összefüggésben Barcza Györgynek. Az ING Bank vezető elemzője úgy látja, a kormányzat egy huszáros hajrá helyett mintha a legkisebb ellenállás felé venné az irányt: előre feltérképezi a lehetőségeket, és azokhoz igazíthatja majd a programot. Ez abban nyújthat számára segítséget, hogyan tudja majd kedvezőtlen fogadtatás nélkül bemutatni az elkövetkező hónap végén végleges formába öntendő dokumentumot.

Szintén az „eladhatóság” szempontját emeli ki Tardos Gergely, az OTP Bank elemzője. Nem mindegy ugyanis, hogyan értékeli a nyilvánosság felé a bizottság azt a programot, amelynek gerincét vélhetően a döntő részben tűzoltó jellegű, rövid távon hatásos eszközöket magában foglaló intézkedéscsomag képezi majd úgy, hogy ezzel párhuzamosan a hosszú távú fenntarthatóságot erősítő szerkezeti reformlépésekről vajmi keveset tudunk. A megszorító csomag külföldi, a kormányzati várakozásoktól messze elmaradó fogadtatása után jól jönne egy külső támogatás – mutat rá a közgazdász. Hozzáteszi: a kabinet ezzel a lépéssel megágyazhat az eurócéldátum eltolásának is.