Mind többen térnek vissza lakni is

- Milyen fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években a gyógy-idegenforgalom fellendítése érdekében?

- Több százmillió forintból megújult a fürdő. Magántőkéből több mint 600 millió forint befektetés valósult meg a településen. A Gara Gyógyszálló több mint ötszázmillió forint befektetésből négycsillagos szállodát létesített termálmedencével és egy egészség- és gyógyászati centrummal. Az önkormányzat épített egy négycsillagos kempinget százmillió forintból, amely a Német Autóklub minősítését is megkapta.

- A kedvezőtlen adottságú térségekben található kisvárosoknak általában kevés saját jogú bevétele van, sokszor a pályázati önerő előteremtése is gondot jelent. Önök hogyan tudtak beruházni?

- Az első nagy beruházás 8-10 évvel ezelőtt történt: önerőből épült egy uszoda feszített víztükörrel, és egy tanmedence. A saját forrást a helyben maradó iparűzési adóból tudtuk előteremteni, mivel a Mol Rt. Algyőhöz hasonló nagyságú telepe jelentős öszszegű adót fizetett. Később a kevesebb helyben maradó iparűzési adóbevétel is elég volt arra, hogy a település az önerőt előteremtve megyei, regionális és más térségfejlesztő gazdasági programok pénzalapjaira pályázzon. A beruházási projektekhez átlagosan 40-50 támogatást tudott az önkormányzat elnyerni. Épült egy strandmotel, majd magántőkéből egy szolgáltatóház a strand területén. A város 180 millió forintjából tavaly szeptemberre téliesítettük a termálmedencéket. Épült egy új, fedett és egy félig fedett gyógy-, s egy gyermekmedence. Szaunát, masszázst, minden szolgáltatást kínálunk a vendégeknek.

- Hogyan vált ez be?

- A fejlesztéseknek köszönhetően a fürdő ma már télen-nyáron fogadja a vendégeket, ez önmagában is jelentősen megnövelte a látogatók számát. A Gara Szálló egészségcentrumát is egyre többen keresik fel itthonról és külföldről egyaránt. Az OEP által finanszírozott gyógyszolgáltatásokat pedig a Füzesgyarmaton és a sárréti térségben élő betegek veszik igénybe egyre sűrűbben.

- Mikorra lehet a gyógyturizmus a kisváros egyik meghatározó gazdasági ágazata?

- A turisztika önmagában ugyan ma még nem meghatározó ágazata a településnek, de meggyőződésem szerint öt-hat éven belül azzá válhat. A fürdő, a szálláshelyek és a gyógyszolgáltatások iránti igény eléri azt a nagyságrendet, amely újabb fejlesztéseket és beruházásokat generál a településen, új munkahelyek jönnek létre, és a térség kistelepülései a falusi turizmussal be tudnak kapcsolódni a bővülő szolgáltatások körébe. A település tíz-tizenötezer fős fürdővendég-kapacitásával egy új színfolt a dél-alföldi gyógy-idegenforgalmi kínálatban. „Füzesgyarmat a nyugalom szigete, ahol a nap is megáll pihenni” – mondják az itt élők évszázadok óta, s mi ezt a gondolatot szeretnénk minél inkább kézzelfogható élménnyé varázsolni. Fontos, hogy a családosoknak is elérhető áron nyújt a város változatos nyári és téli kikapcsolódást.

- Milyen további idegenforgalmi terveik vannak?

- Szeretnénk a gyógyturisztikai szolgáltatások infrastruktúráját továbbfejleszteni, hogy a város a jelenleginél szélesebb körű kínálattal tudjon megjelenni a piacon. Szeretnénk építeni egy új üdülőfalut, külső befektető bevonásával, vagy különböző hazai és brüsszeli pályázati pénzekkel. A regionális operatív programok keretét 2007–2013 között igénybe lehet venni szálláshelybővítést szolgáló beruházásokra. A fürdő mellett közvetlenül van egy öt-hat hektáros terület, ahol üdülőtelkeket lehetne kialakítani, és ott panziókat és szállodákat építeni.

- Mindez mennyire találkozik a befektetők szándékával?

- Terveink iránt már most is nagy az érdeklődés, magánszemélyek és befektetők egyaránt jelezték vásárlási szándékukat. Szeretnénk a közeljövőben a fürdő mellett egy élménymedencét is építeni, egy csendes, de a gyermekek és a fiatalok számára újabb élményeket nyújtó vízi világot.

- Mennyire mobilizálja mindez a helyi lakosokat?

- Egyre többen vásárolnak ingatlant Füzesgyarmaton. Új jelenség, hogy a városhoz a korábbi időszakokban kötődők időskorukban visszatérnek szülővárosukba. A fővárosból és külföldről is megjelentek családok a településen, akik idős éveiket itt szeretnék eltölteni.

- Milyen egyéb idegenforgalmi vonzerejük van?

- A természeti, a falusi, a lovas és a gasztronómiai turizmusban jelenik meg a város és térsége egyedi kínálattal a piacon. Látványosan fejlődik a lovas turizmus a térségben, ahol élményekben gazdag túraútvonalakon vehetnek részt azok, akik szeretik megismerni egy-egy országrész hagyományait, múltját, gasztronómiáját. Füzesgyarmatnak sikerült felhívnia magára a hazai turisztikai szakma figyelmét is; a jövő sikere elsősorban azon múlik, sikerül-e egy szélesebb körű szolgáltatás kiépítéséhez elegendő fejlesztési forrást és befektetői tőkét a térségbe hozni.

1957-ben született Szegeden. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett tanári diplomát, majd 2001-ben a Szegedi Tudományegyetemen közoktatás-vezetői szakképesítést. Füzesgyarmaton kezdett tanítani 1981-től. A szeghalmi tanács művelődési osztályán volt tanfelügyelő, majd iskolaigazgató 2002-ig, polgármesterré választásáig. Az önkormányzat munkájában 1990 óta vesz részt MSZP-s képviselőként. Megyei önkormányzati képviselő, a területfejlesztési és EU-integrációs bizottság tagja.

Magánügy

Nős, felesége testnevelés–orosz–német szakos tanár. Ikerfiai 24 évesek, egyikük jogász, a másik közgazdász. Szabad idejét szívesen tölti otthon, szereti a természetet, a sportot.

1957-ben született Szegeden. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett tanári diplomát, majd 2001-ben a Szegedi Tudományegyetemen közoktatás-vezetői szakképesítést. Füzesgyarmaton kezdett tanítani 1981-től. A szeghalmi tanács művelődési osztályán volt tanfelügyelő, majd iskolaigazgató 2002-ig, polgármesterré választásáig. Az önkormányzat munkájában 1990 óta vesz részt MSZP-s képviselőként. Megyei önkormányzati képviselő, a területfejlesztési és EU-integrációs bizottság tagja.

Magánügy

Nős, felesége testnevelés–orosz–német szakos tanár. Ikerfiai 24 évesek, egyikük jogász, a másik közgazdász. Szabad idejét szívesen tölti otthon, szereti a természetet, a sportot.-->