Török Áramlat elleni támadás: honnan lesz Magyarországnak gáza, ha leáll a vezetékes orosz import?

Magyarország olaj- és gázellátását veszélyeztetik az orosz energiarendszert érő egyes ukrán támadások, amelyeket az Ukrajnában folyó háború kényszerít ki. Vezetékes kőolaj már másfél hónapja nem érkezik egy orosz katonai akciót követő ukrán politikai döntés nyomán, most pedig a Török Áramlat vezetéken érkező gáz került terítékre, ráadásul nem először.

Célkeresztben a Török Áramlat

Tegnap ugyanis olyan újabb olyan ukrán dróntámadást hárított el az orosz védelem, amelynek célpontja a Török Áramlathoz tartozó kompresszorok voltak. A Világgazdaság sorra veszi, hogy Magyarország milyen módon készült fel a vezetékes orosz gázimport azonnali leállására, illetve milyen intézkedések és következmények várhatók. A kiinduló helyzet a következő:

• Magyarországnak van kereskedelmi és biztonsági gázkészlete.
• Van saját földgáztermelése.
• Szlovénia kivételével bármely szomszédján keresztül importálhat gázt.
• Vannak orosztól eltérő alternatív forrású gázszerződései.
• Adott határig csökkentheti a gázfelhasználását.

Nagy tévedés azonban azt gondolni, hogy a fentiekre alapozva minden menne a régi mederben, legfeljebb kicsit drágább lenne a gáz. A felsoroltaknak elsősorban a válságkezelésben lehet szerepük, de az már nyitott, hogy mennyire kövezhetik ki az utat az ország orosz gáz nélküli működése felé.

Zuhanna a gázrendszer nyomása

Az viszont biztos, hogy Török Áramlaton történő szállítás leállásával nemcsak gáz nem érkezne Kiskundorozsma felől a magyar földgázrendszerbe, hanem azonnal zuhanna a hálózatban a gázszállítás fenntartásához szükséges nyomás is. Az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek intézkednie kellene a rendszer egyensúlyának fenntartásáról.

Van tartalék, de már nem sok

A hazai ellátásból kieső földgáz első lépésben a föld alatti gáztárolókból pótolható. A kitárolásnak határt szab a tárolók napi kitárolási kapacitása és maga a hozzáférhető mennyiség is. Most, a fűtési idény végéhez közeledve már megcsappantak a készletek. Friss uniós statisztikák szerint a hazai létesítmények közel 34 százalékos töltöttségi szintje az ország éves gázigényének a negyedére elég. Ez az arány csak részben megnyugtató, mert már el kell kezdeni feltölteni a következő fűtési idényre szükséges készleteket. Ráadásul a betárolt gáz nem egyedül a hazai felhasználóké, hanem részben a szerbiaiaké, amelyeket szintén súlyosan érintene a Török Áramlat leállása. 
A 34 százalék (súlyozott átlagként) úgy adódik, hogy a kereskedelmi készleteket tároló Magyar Földgáztároló Zrt. már a kapacitásainak csak az egyötödén áll, a míg a biztonsági készletekre is vigyázó, kisebb Hexum a kétharmadán.

Támaszkodhatunk valamennyire a saját gázra is

Magyarország belföldi gáztermelése mindenképpen segíti az ellátást, de a teljes hazai igénynek legfeljebb a 15-20 százalékát teszi ki. Fontosságát azonban erősíti, hogy belföldi. Ezért a jelenleg évi 1,5 milliárd köbméteres termelést kétmilliárdra kell növelni. A munkában a legnagyobb termelő, a Mol mellett más társaságok és szakmai partnerével az állami MVM is részt vesz. Fókusz került a nem hagyományos szerkezetben lévő, ezért csak drágábban és különleges technológiával elérhető gáz kinyerésére is, kiemelten Nyékpusztán.

A puding próbája az alternatív import felfuttatása

A Török Áramlat kiesésével Magyarország technikailag importálhatna Ukrajna, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Románia felől is. Ukrajna azonban kiesik, bár képes azeri vagy közép-ázsiai gázt továbbítani Magyarországra. Ám a két ország mára megromlott politikai kapcsolatai miatt ennek nem nagy a realitása, mellesleg újra kellene kötni a 2024 végén lejárt orosz–ukrán tranzitmegállapodást is.

• Horvátország felől viszont érkezhet, sőt most is érkezik az import. Nem tudni azonban, hogy Magyarország hozzáfér-e a mennyiség növeléséhez szükséges további kapacitásokhoz a Krk-szigeti cseppfolyosógáz- (LNG) terminálon és az onnan a horvát–magyar határig haladó szállítóvezetéken.
• Jól kihasználható az Ausztria felőli HAG vezeték is, ezen nyugat-európai piacokról és az ottani gáztőzsdékről származó gáz érkezhet.
• Igénybe vehető továbbá a nemrég kibővített kapacitású magyar–szlovák gázvezeték, amelyben észak felől, például lengyelországi vagy távolabbi terminálok gáza táplálható.
• A román–magyar interkonnektoron a fekete-tengeri gázmezőkről származó források érhetők el.

Van gáz a piacon

A felsorolt útvonalakon a világ bármely régiójából cseppfolyós formában útnak indított gáz érkezhet Magyarországra. Ugyanakkor az iráni katonai események miatt az LNG-tankereknek most elég kihívásos átkelniük a Hormuzi-szoroson. Ráadásul a helyzet a napokban tovább romlott: Katar kénytelen volt leállítani az iráni támadásban megsérült LNG-komplexumát, Irán pedig megkezdte a szoros elaknásítását.

Mutatjuk az esélyes alternatívimport-sorrendet:

A Világgazdasághoz eljutott piaci vélemény szerint „ha a Török Áramlattal valami történne”, az alternatív gáz első, gyors belépési pontja az osztrák–magyar határ lenne Mosonmagyaróvárnál. Utána, ha a románok végre beindítanák a Neptun Deep gázmezőt, akkor a másik nagy, igénybe vehető import-határkapacitás a romániai lenne Csanádpalotánál. Ott azonban már éveket vesztegetett el a román politika. Teljesen felesleges késedelme most nagyon káros a magyarországi ellátás számára, amely sokkal biztonságosabb lenne, ha alapozhatna a Romániából érkező földgázra. (Közben az FGSZ és romániai partnere már készül az érintett kapacitás növelésére, amely a kiépülő észak–dél gázszállító folyosó egyik eleme.) 

Forrásunk abban bízik, hogy később, az ukrajnai háború lezárultával újraindulhat a kelet–nyugat irányú gázszállítás is. Ekkor a beregdaróci lenne Magyarország harmadik legnagyobb gázimporthatára. 

Előbb azonban mi magunk is elzárjuk a gázcsapot

Időbe telik az alternatív gázimport növelése, valahogy addig is ki kell húzni. A Török Áramlat leállítása esetén ezért jó eséllyel életbe lép majd az a válságterv, amely leírja, hogy mely fogyasztókat milyen sorrendben és mértékben kell, illetve lehet kizárni a gázfelhasználásából a lakosság ellátásának fennmaradása érdekében. Természetesen a lista elején azok az ipari nagyfogyasztók állnak, amelyek működése nélkül megvan az ország ideig-óráig. A végén azok állnak – illetve rá sem kerültek a listára – amelyek működése elengedhetetlen. A gázválságterv életbe lépéséről az adott helyzet értékelése alapján születik döntés.