Nincs menekvés – a tulajdonosi körben is helyet követel magának az MI – pályázatcunamival tompítaná az ütést az EU
Minden valamirevaló előrejelzés azt mutatja, hogy a digitalizáció és robotizáció az 50 fő feletti vállalkozásoknál legalább 30 százalék munkavállalói tevékenységet, munkát, kvázi munkavállalót fog kiváltani, a mesterséges intelligencia pedig 30–90 kilencven százalék közötti munkát von ki a tényleges fizikai munkavégzés alól az elkövetkezendő három-négy évben.
A legdrámaibb változás azonban jóval túlmutat a munkavállalók mesterséges intelligenciával (MI) történő helyettesítésén, és sok tekintetben arról szól, hogyan alakítja át a tulajdonosi, illetve a vezetői szerepet, hogyan lép be a tulajdonos helyére az MI.
Csikesz Tamás, a DFT Hungária igazgatóságának elnöke szerint t ezt a kihívást senki nem fogja tudni megkerülni a következő három-négy évben, mert ez a fejlődés legmeghatározóbb lehetősége, egyben a profitmaximalizálás legfőbb eszköze nem más lesz, mint az MI.
A mesterséges intelligencia ma már gyakorlatilag totálisan le tud másolni egy munkavállalót. Ha összekötjük a telefonjával, az e-mail-rendszerével, a dokumentumaival, a program meg tudja mondani, hogy az adott munkavállalóhoz köthető folyamatokból mit és hány százalékban tud kiváltani.
Már most is több ezer folyamat minden további nélkül elvégezhető emberi munkavégzés nélkül, így egy vezető ma már nem csak új munkavállalókat választhat, de automatizmusokat is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia segítségével másképp szervezve vállalkozását a fejlődési pályán ugyanannyi emberrel nagyobb profitra tehet szert, vagy stagnálva kevesebb munkavállalóval csinálja meg ugyanazokat az outputokat, ami ugyancsak a profitja növekedését eredményezheti.
Ám ahhoz, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni tudjon, magának a topvezetőnek/tulajdonosnak a képzése is elengedhetetlen. A vezető ugyanis a legnagyobb transzformációs erő a munkaszervezet egészének fejlesztésében, a nála generált fejlődés képes az egész munkaszerzet fejlődésére kihatni. Mindez azt jelzi, hogy a vezetőképzés megújítására égető szükség van Magyarországon.
Tévhit, hogy a fizikai munkavállalót nem kell képezni
Stabilan tartja magát az a sztereotípia, hogy a fizikai munkavállalókat fölösleges képezni. Ez rövid távon a munkából való kiesés költségeire tekintettel észszerű álláspontnak tűnik, ám egy kicsit hosszabb távon már tarthatatlan.
Ahol fizikai munkavállalók dolgoznak, ott jellemző a 80-20-as kékgalléros-fehérgalléros arány a fizikai munkavállalók javára, így meglehetősen képtelenségnek tűnik, hogy egy olyan cég, ahol az ott dolgozó emberek 80 százaléka nem fejlődik, képes legyen a fejlődésre. Másképpen fogalmazva a fizikai dolgozók fejlesztése nagyon komoly versenyelőny.
Mentalitásreformot – most!
A növekedés beindításához a hatékonyság növelésén keresztül vezet az út. Ehhez mentalitásreform-programok kellenek, amelyek a munkához való viszony megváltoztatását célozzák, és amelyeknek eredményeként a tevékenységek helyére az eredményszemlélet kerül.
Ugyanilyen fontos, hogy valódi kompetenciafejlesztések legyenek, vagyis a munkavállalók önállóságot szerezzenek, és meg tudjon fordulni az a spirál, hogy a vezető a saját legitimitását leginkább a szakmai hozzáértésében keresi. Ezért egy idő után csupa olyan ember veszi körül, aki rosszabbul ért ahhoz, amit csinál, mint a vezető, ahelyett, hogy olyan munkaszervezet épülne, ahol a vezető körbenéz, és azt látja, hogy mindenki sokkal jobban ért ahhoz amit végez, mint ő.
Pályázatcunami zúdul a vállalkozásokra a napokban
Elsősorban a küszöbön álló, sőt, már az ajtón belül lévő kihívások lehetőséggé, profittá transzformálását szolgálja az a pályázatcunami, amely napokban zúdul a vállalkozásokra. A másik oka a kiírásdömpingnek az, hogy EU-s pénzügyi ciklus végéhez közeledünk, így „össze kell gereblyézni” a pályázatokat, vagyis meg kell hirdetni azt a becslések szerint uniós szinten mintegy 28-30 százaléknyi forrást, amire eddig még nem írtak ki pályázatot.
Az idő sürget, 2029 végéig az utolsó centtel is el kell számolni. A közvetlen brüsszeli források 400 milliárd eurót tesznek ki, az egyes tagállamoknak adott támogatások együttes kerete pedig nagyjából ugyanekkora.
Ez Magyarország esetében a vállalkozások számára 20 milliárd euró közvetlen brüsszeli forrást jelent, a Magyarországnak biztosított vállalkozások számára elérhető forrás pedig ugyancsak 20 milliárd,
és ezen felül vannak még az agrártámogatások, amik nem részei ennek a keretnek. Újabb pályázati lehetőség a határ menti régiókban az Interreg pályázatokon való indulás.
36 pályázat már nyitva van, vagy rövidesen megnyílik
A kkv-knak 36 pályázati forrás van nyitva, vagy nyílik meg a napokban. Ebből 6-7 mindenkit érintő, horizontális lehetőség, és van közel 30 olyan speciális lehetőség, amely bizonyos vállalkozásoknak elérhető. A képzési fókusz a pályázatokban abszolút tetten érhető, de elérhetők lesznek eszköz- és ingatlanfejlesztési pályázatok is.
- Mindenki számára elérhető a most induló Ginop 3.2.6-os egészségfejlesztési pályázat. Ennek keretében a 250 fő alatti vállalkozások összes munkavállalója százszázalékos támogatás mellett 170 ezer forint értékű egészségcsomagot kaphat.
- Újra megnyílik a Ginop 3.2.5-ös pályázat, amiben munkavállalónként legfeljebb 1 millió, összesen legfeljebb 20 millió forintot igényelhetnek munkakörülmények fejlesztése. Ez gyakorlatilag egy prémium eszközbeszerzési lehetőség ugyancsak 100 százalékos támogatással.
- Ide sorolandó és összeg szerint nagyon nagy lehetőség kkv-knak a GINOP 1. 2. 4., ami 120 millió forintos felső plafonig támogatja az eszközbeszerzési és ingatlan felújítási folyamatokat.
- A leginnovatívabb lehetőség a Ginop 3.2.1., aminek a negyedik szakasza fut most. Ez a valaha volt legnagyobb képzési alap 70 milliárd forintos keretösszeggel, ahol kkv-k és mikrovállalkozások is indulhatnak. A forrásból soft skill, hard skill folyamatok, szakmai képzés, informatikai és idegen nyelvi képzés is finanszírozható.
- Ginop 4.2.1.és ,4.2.6., amiben a 18 és 74 év közötti állampolgárokból összesen 423 ezer fő szerezhet két mikro tanúsítványt százszázalékos támogatással. Ezeknél a pályázatoknál egy öt oldalas képzéslistából választhatja ki a vállalkozás a vezetője a megfelelőt, vagyis, egészen biztosan megtalálja benne munkavállalóról, munkavállalóra azokat a képzéseket, amik a munkavégzést a leghatékonyabban támogatják.
- Térképre került a Dimop 6.1.1, ami egy voucherszerű lehetőség magas informatikai kompetenciák biztosítására, konkrétan az MI munkaszervezetekben történő hasznosítására.
Ezekkel a képzési forrásokkal a nagyvállalatok is élhetnek, az említett 70 milliárdos képzési alapból 2028. december 31-ig akár háromszor is le tudnak hívni felső határként 150 millió forintot, így az említett határidőig gyakorlatilag az összes humánfejlesztési folyamatukat finanszírozni tudják.
Az innovációs források közül kiemelendő a Ginop 2.1.1., valamint a Ginop 2.1-5., ami szintén mindenki számára elérhető.
További 14 speciális lehetőség van, ami egy-egy szektor szereplőit célozza. Ezek előnye, hogy legtöbbje a nagyvállalkozói szegmens számára is elérhető.
